A csirke méltánytalanul lenézett része – Mire jó a csirkefarhát?

A csirkefarhát mindig is olcsó és sokak által lenézett része volt a csirkének, vannak, akiknek meggyőződése, hogy csak azok veszik, akik az állat drágább, húsosabb részeit nem engedhetik meg maguknak. Bár valóban olcsó alapanyagról van szó, egyáltalán nem igaz, hogy nem lehet belőle jó ételt készíteni, sőt számos fogáshoz jobb is, ha veszünk belőle.

A csirkefarhát így egybeírva köznevesült már, ám jó tudni, hogy ez „húsféle” valójában a csirke hátsó, far és hát részeit tartalmazó, csontos, kevésbé húsos részeit takarja. Mivel a csirkehús nemesebb részei, a mell és a comb általában már külön kerülnek a fogyasztói forgalomba, valamint a szárny is sokszor másodlagos, de még nem annyira lenézett része az állatnak, sokan gondolják azt, hogy a farhát már tényleg semmire sem jó.

Pedig ez egyáltalán nem igaz. Ha már csak azt az elvet próbáljuk követni, hogy fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve minél kevesebb szemetet termelünk és az alapanyagokat maradéktalanul felhasználjuk, igazi pazarlás nem kihasználni, hogy rendkívül olcsón juthatunk a csirke ezen részéhez –

már amennyiben nem egész csirkével dolgozunk, amit magunk vágunk szét és porciózunk külön adagokra, ami szintén pénztárcakímélőbb, mint külön feldolgozva, dobozolva megvenni az egyes részeket.

Jó, de mégis mit lehet a farháttal kezdeni?

Valóban nem ebből lesz sült vagy rántott csirke, de a húsok feldolgozásánál sosem ezért tartják meg a csontos részeket. Hanem azért, hogy a belőlük kifővő igen ízgazdag és aromás zamatok megízesítsék, gazdagítsák az ételeket. Tekintsünk a csirke ezen részére egyfajta fűszerként és inkább ez kerüljön az ételeinkbe, mint bármilyen általános ételízesítő por. Épp ezért dolgoznak a szakácsok alaplevekkel és csontokkal a főzés során.

Alaplé – az origó

Főzzünk tehát belőle alaplevet, amit aztán leszűrve és tetszőleges mennyiségenként porciózva le is fagyaszthatunk, és bármikor előkaphatunk, ha egy tartalmas krémlevest, ragut, ázsiai tésztás levest, rizottót vagy akár csak mártásos húst készítünk. Ha víz helyett alaplé megy ezekbe az ételekbe, fantasztikusan mély, erős ízű alapot adunk nekik.

Levesbe

Ha húslevest készítünk, annál finomabb lesz, minél többféle húsból készül, és minél több csontos hús fő bele. Ne hagyjuk ki a farhátat sem, rengeteg finom zamat kerül így a levesbe, ami a combokból, szárnyakból, más húsokból nem tud úgy kifőni.

De nemcsak húslevesbe, hanem bármilyen más, aprólékből készülő ragulevesbe is kerülhet a farhát.

Ezt nem kell feltálalni majd, amikor elkészült a levesünk, vegyük ki belőle, hiszen csak az ízét adta a ragulevesben fővő kockázott vagy darabolt húsok mellett.

De a klasszikus csirkepörkölt is sokkal finomabb lesz, ha a combok mellé kerül csirkeszárny és farhát is, mivel a csirke alapvetően egy kevésbé zsíros húsféle, minden csontokból kifővő zamatra szükség van, hogy igazán ízes és szaftos legyen a pörköltünk. Ha valaki idegenkedik a rengeteg csonttól, nyugodtan vegyük ki a feltálalt pörköltből a farhátat, hiszen itt is inkább ízesítőként van szerepe, mint elsődleges húsos összetevőként.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


További ötletek:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk