Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Csak félig lett hungarikum a tiszai halászlé

A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé is, így a hungarikumok előszobájába lépett ez a magyar specialitás is. 

A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé. A tiszai halászlé egyedülálló, védendő érték, amely a magyar életérzés, identitás része – indokolt Fazekas Sándor agrárminiszter Tiszaderzsen. Bízik abban, hogy a tiszai halászlé hamarosan a hungarikumok sorába emelkedhet.

A kormány kiemelt célja a fejenkénti éves halfogyasztás növelése, a halgazdálkodást, a hal védelmét középpontba állító szemléletváltás és a Magyarországon őshonos halfajok visszatelepítése. A magyarországi halfogyasztás 20 százalékkal emelkedett 2000 óta, és az a cél, hogy 2023-ra újabb 20 százalékkal emelkedjen.

Az országosan nem fogható őshonos halfajok visszatelepítésére, a kecsege és széles kárász szaporítására és telepítésére 65,7 millió forint támogatást nyújtottak, telepítésük idén március 1. és október 31. között történik. Csaknem félmillió kárász visszatelepítése a cél. 2016 tavaszán a 8-12 centiméter széles kárászivadékok a császártöltési Vörös-mocsárba és a hortobágyi Fekete-víz nevű rekonstruált mocsárba kerültek. A kecsegék telepítésénél a helyszínek kijelölése során a kecsege vándorlási szokásait is figyelembe veszik, így alsó határként a Duna esetében Paks, a Tisza esetében pedig Mindszent térségét jelölték meg, hogy a telepített halak várhatóan az ország határain belül maradjanak.

A Balatonon 2013. december 5-től megszűnt a nyílt vízi halászati tevékenység, és az ágazati törvény 2015 tavaszán végrehajtott módosításával 2016. január 1-jétől az egész országban megszűnt a kereskedelmi célú halászat.

Na de mi lett már valóban hungarikum?

(NOSALTY/MTI)

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!