A városról egészen idealista elképzeléseim, romantikus ábrándjaim voltak, a fantáziámban úgy élt, mint az európai nagyváros prototípusa, amilyennek szerintem lennie kell.
A maga három és fél milliós lakosságával Berlint elég sokan lakják, a multikulturális társadalalom példájaként tartották számon, bár ez az utóbbi időkben kissé megingani látszik. Igazi hipsztervárosról van szó - az emberek nagyon jól öltözöttek, tudatosak és nem meglepő módon imádnak sörözni. A városban fut a Spree folyó, Berlin amúgy Berlin/Brandenburg régió központja, az elmondások alapján létezik berlini dialektus, és így tovább, száraz adatok helyett inkább még arról, miket láttunk a háromnapos mini kirándulásunk során, középpontban Berlin környezettudatos szemléletével.
Tényleg nagyon kedvesek az emberek, a villamos az út túloldalán áll meg, mi szépen, békésen átbattyoghatunk, hogy felszálljunk a közlekedési eszközre, egyébként nem éppen olcsó a közösségi közlekedés. Szinte mindenki, fiatal, idős is biciklizik, kölcsönzőket mindenhol találunk, sőt, kerékpáros városnézésekre is befizethetünk. Autója csak minden harmadik berlininek van az útikönyvek tájékoztatása szerint, amit a gyér autósforgalomból ítélve teljesen elképzelhetőnek tartottunk. Mi gyalogoltunk, amennyit csak lehet - mindenhol építkezésbe, útfelújításba botolva, folyamatosan szépítik a várost.
Az EcoTaxi a környezetbarát személyszállítás futára - földgázzal, extra halkan közlekednek, ezek az autók épp most számíthatnak óriási állami beruházásokra.Berlinben a legnagyobb Európa-szerte az egy főre jutó bioélelmiszer-fogyasztás: szupermarketet alig, ellenben bio bevásárlóközpontokat többet is láttunk: a Bio Company elnevezésű áruházlánc szupermarketnek számít, minden kapható benne, ami egy hagyományos változatban, csak éppen tanúsítottan ökológiai gazdálkodásból származnak az itt kapható termékek. Ez volt az egyik kedvencünk: gyönyörű húsok bio tanúsítvánnyal, mindenféle olajok (szőlő-, dió-, tökmag-), friss zöldségek és gyümölcsök, chipsek (ez utóbbiból amúgy is kapható nagyon sok helyen natúr változat), kozmetikumok, édességek, fűszerek.
Az árak magasabbak az átlagélelmiszerhez képest, de nem annyival, hogy ne érné meg jó pár esetében kevesebbet, de minőségit, biot vásárolni. Többször is betértünk pékségekbe az út során, napközben, hogy szénhidráttal és cukorral feltankolva a szervezetünket, jobban bírjuk az egész napos strapát és a hideget: még a legkisebb, eldugott kávézókban is kint szerepelnek az ablakon a bio minősítést igazoló tanúsítványok. A söröket imádtuk, tényleg nagyon finomak és nem sokkal drágábbak a hazai árakhoz viszonyítva: alig 1 euró 20-ért már finomat vettünk bármelyik boltban. Nincs fölösleges hulladék: az alumíniumdobozos söröket itt hiába keressük, csak üvegeset kapunk mindenhol és nagyon vicces, hogy amint leereszkedik az este, Berlint ellepik a sörösüveggel sétáló emberek, a metrón, az utcán, nagyon sokan húznak le egyet a kedvenc sörükből.
A boltokban vásárláskor egyénként automatikusan nyílnak a sörnyitóért és kérdezik, hogy megbonthatják -e nekünk. Berlinben minden sarkon döneres csábít utcán evésre, sok helyütt kínálják a klasszikus currywurstot, ettől mondjuk kevésbé ájultam el, egy rosszabb minőségű debrecenit idézett, amit megszórtak curryvel - elmaradt a katarzis. Tésztát és pizzát is kóstoltunk, mindkettőt amolyan kifőzdében, tehát nem autentikus helyen és meg kell vallani, ugyan a lasagne hagyott maga után kívánnivalót, az alapanyagok minőségére nagyon odafigyelnek.
Kínai kajáldák, indiai, thai vagy éppen vietnami is kínálja magát sok helyen, a pékségekről nem is beszélve, mindenhol akad egy. Árukat tekintve egy jó dönert 3 euró körül már simán kapunk, a pékségek pedig körülbelül a mi áraink fölött 20%-kal dolgoznak.
Márciusban visszatérünk Berlinbe, remélhetőleg még több élményről számolok majd be nektek!
