Már megint egy fánk, kérem szépen. De hát így van ez, farsang táján nemcsak nálunk nő meg az érdeklődés fánkügyben, más országok is úgy tartják, hogy a karneváli hangulat elengedhetetlen része az olajban sült tészta lekvárral, cukorral, csokival. Ahol számon tartják a böjt előtti utolsó hetet, ott a karnevál kötelező kelléke a fánk, Németországtól Olaszországon át egészen Amerikáig. Bár az Újvilágban a karnevál és a farsang nem igazán nagy kunszt, van azért egy város, ami ilyenkor ennek el: New Orleans.
A franciák által alapított állam - Louisiana - fővárosa igazi kulináris fellegvár. New Orleansbe a XVII. században rengeteg francia érkezett. "Rutinos" utazók voltak, nem is az óhazából, hanem Kanadából jöttek, ahonnan a britek kergették ki őket. A francia kultúra keveredett később a többi bevándorló, az őslakosok és a később felszabadított rabszolgák kultúrájával, ezt hívják ma cajun vagy kreol kultúrának. Ha a konyhakultúráról beszélünk, akkor a cajun inkább a rusztikus "vidéki" ízeket jelöli, míg a kreol a városi, kicsit kifinomultabb konyhát. A beignet a kreol konyha gyermeke, erősen látszik az európai kultúra mindkét változatán. Az eredeti, franciák által hozott recept égetett tésztából készült - sokan most is ezt tartják az igazi beignet-nek. Ha ti is így vagytok vele, akkor igazán sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, mert én bizony csak a másikat, az élesztőset hoztam - nem kevésbé jó, csak sokkal gyorsabb, és kevesebb vele a fakszni. És az igazság az, hogy mára mindkettő elterjedt és elfogadott. Az én élesztős verzióm egyébként nagy valószínűséggel osztrák-német úton került Amerikába, valószínűleg ez az oka annak, hogy erősen emlékeztet a mi farsangi fánkunkra, csak sokkal kisebb, és jóval hamarabb elkészül, ha egyszer kiböjtöltük a 24 órás pihentetési időt.
New Orleansben rendezik Amerika legrégibb karneválját, a Mardi Gras-t. Az eseményre rengeteg turista és érdeklődő érkezik. Mivel a beignet amúgy is ennek a városnak az egyik büszkesége, ilyenkor még több fogy belőle - az igazság azonban az, hogy az év minden szakaszában szerepel az étlapokon desszertként, sőt, reggelinek is nagyon népszerű. Nagyon hamar elkészül, csak egy kis trükkje van: egy nappal korábban be kell gyúrni a tésztát. A továbbiakban egyetlen szabály van vele kapcsolatban: frissen és forrón kell enni, jól megszórva porcukorral. Hogy ezen felül tunkoljátok-e még valamibe, azt rátok bízom. Kipróbálásra erősen ajánlott, elvégre farsang van, és miért ne kóstoljunk meg minden évben valami újat?
