Mint a hagyományok legtöbbje, sajnos már az asszonyfarsang sem sűrű jelenség, jóllehet azért a Mátra-vidéken, ahol sok szlovák- és morvalakta települést is ismertek, néhol fennmaradt a népszokás. Mátraalmáson, Parádsasváron még életben tartják a vigassággal megspékelt napot, amikor minden szembe megy a megszokottal és az asszonyok hordják a nadrágot. És emelik a poharat! Ilyen egy asszonyfarsang.
Ki hordja a nadrágot?
Ma nem számít extrémnek, ha feleségként, anyaként olykor mulatni támad kedvünk és kicsit elengedjük a gyeplőt, hadd szaladjanak a lovak! Akkor sincs rosszallás, ha munka után a napot egy pohár borral zárjuk, és este, mikor már mindenki elcsendesült, telefonálunk egyet a barátnőkkel. Több generációval előttünk viszont nem volt ilyen természetes a férjes asszonyok efféle vigadása, sőt!
Kivétel egyetlen alkalom, az úgynevezett asszonyfarsang, a sötét és zord télidőben, amikor fánkok sültek, maskarák készültek, szerelmek köttettek (ez az időszak sokszor a pártalálásról, lánykérésekről is szólt).
Ezen a napon a falu asszonyai végre kirúghattak a hámból és a napközbeni „borotválás” idejére, illetve az esti dínomdánomra kicsit kiengedhettek, elővehették a legjátékosabb énjüket, és ha akartak, a pohár fenekére is nézhettek, miközben megbeszélték az őket foglalkoztató női témákat. Vagy csak táncoltak, vigadtak, míg el nem fáradtak.
Borotválás, móka s kacagás
A borotválás egy kedves kis szokás, amikor az asszonyok férfi jelmezt öltve (például az uruk gúnyáját), álbajuszt rajzolva, tökfödővel a fejen elindultak borotválni. Hogy kiket „szőrtelenítettek” a borotvának mondott fadarabbal? Az összes férfit, aki az útjukba került. Daloltak, nevettek, gurguláztak, jelképesen átvették a férfiak fölött a hatalmat és púder helyett liszttel csapkodták be a férfiak orcáját, a kész művet pedig tükör helyett egy lyukas szitában mutattak nekik.
Persze, a borotválást nem ingyen kapták: liszttel, tojással és pénzzel fizettek érte. A befolyt összegből bort vásároltak az esti macskabálra, az összegyűjtött nyersanyagból pedig pampuska készült. A macskabált valamely asszonynál tartották, a pincéjükbe vonultak, esetleg a fonó lett a télűző „party” helyszíne. De mondunk egy vadabbat: a kocsma, ivó, italmérés mindig tabunak számított az asszonyoknak, viszont erre a napra még azt is bevehették, az egész napos tréfálkozás és maskarás menet után.
Az év egyedüli ilyen megengedő, szerepcserés napja volt ez és húsvétig aztán tilos volt bármiféle vigalom.
Idén február 10-én lesz a Borotválós Asszonyfarsang, Parádsasváron. Hihetetlenül kedves, hogy, ha nem is éppen a leírtak alapján, de a mátrai településen tartják a borotválást, a pampuskakészítést és az asszonyfarsang női kacagástól hangos télűző forgatagát.
Címlapkép: Facebook
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több érdekes szokás, történet hazánkból s a nagyvilágból:
