Arepa, a venezuelai

A venezuelai konyha egyik oszlopos tagjáról egy olyan lánytól hallottam először, akit csak fél óráig ismertem, és a recepten kívül egy kardigánt hagyott rám.

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy csináltunk egy házibulit. A finomabb fajtából terveztük, barátok, jobb italok, főzőcskézés, egy kis activity - olyasmi jellegű rendezvény, ahol be lehet ugyan rúgni, de nem ez az esemény fő profilja, sokkal inkább a jókedv, a jó beszélgetések, meg hogy jó barátok összegyűljenek. Én már délután elkezdtem a készülődést - nem vittem túlzásba, csináltam pár kenegetőst, amit szét lehet dobni a lakás több pontján, meg sütöttem pár tepsi grissinit -abból még soha nem volt baj - és bekevertem egy adagot Petra kukoricás palacsintájából is.

Csirkés-avokádós, és babos-főzőbanáos arepas

Estefelé szállingózni kezdtek a vendégek, hangosabb lett a zene, az utcáról is lehetett hallani, hogy nem a Barátok közt ismétlését nézzük. Én éppen a konyhában - hol máshol - sütögettem az utolsó kör palacsintát, mikor megérkezett Paola - akit korábban még életemben nem láttam. Meg, - mint az később kiderült- más sem. Mivel bárki hozhatott kollégát, szomszédot, szocializálódni vágyó, a városba újonnan érkezett volt osztálytárs ismerősét, nem lepődtem meg különösebben egy eddig ismeretlen vendégen. Ő ledobta a kardigánját az egyik konyhaszékre majd kedélyesen elcsevegtünk, mondta, hogy Venezuelából érkezett, pár hete van csak San Franciscóban, ezt dolgozza, arra lakik, ja, igen, iszonyú milyen drága itt a lakásbérlés...aztán egyszer csak megkérdezte, hogy arepas-t csinálok-e. Mondom mit? Életemben nem hallottam még róla. Elmagyarázta, hogy ez venezuelai specialitás, kis, lapos, kukoricalisztből készülő lepénykék, megtöltik őket mindenfélével szendvicsnek, vagy csak úgy simán eszik, kenyér helyett.

Arepas főzőbanánnal és feketebabbal

A nagy kavarodásban nem jutottam messzebbre a venezuelai specialitás antropológiájában, Paolát benyelte a nappali, én meg a többi vendéggel foglalkoztam. Egy jó negyed óra múlva visszatért, és a következő burleszk-beszélgetés zajlott köztünk:

- Bocsi, merre van az emelet?

- Itt nincs emelet - illetve van, csak az már egy másik lakás.

- Hát, pedig Nick, a barátom, aki ide hívott, azt mondta, az emeleten van

- Ez egy kb. 60 négyzetméteres lakás. Emelet nincs hozzá.

- Hm. Mi a pontos címetek?

- x utca y szám.

- Jaaaa...akkor én nem a jó buliban vagyok.

Arepas avokádós csirkesalátával

Majd köszönés nélkül felkapta a kabátját, meg az üveg bort, amit magával hozott, és távozott.

Hogy milyen egy rendes arepas, azt végül szintén venezuelai Annibál barátomtól tudtam meg sokkal később. A kis bucikat vízből és kukoricalisztből kavarják ki, és csak egy kis só ízesíti. Engem megint lenyűgözött, hogy a világ csórói mindig megtalálták ugyanazokat az alapanyagokat, hogy valamit azért mégiscsak egyenek, és hogy ez a fura nevű, dél-amerikai kis buci milyen szoros rokonságban áll Erdély puliszkájával és Olaszország polentájával.

Arepas főzőbanánnal és feketebabbal

Hogy Paolával mi lett? Nem tudom. A kardigánját reggel megtaláltam a konyhában, de mivel nem tudtam, hol keressem, amúgy meg egy aranyos kis darab volt, hordtam is egy darabig. Pont addig, amíg ott nem felejtettem egy másik, budapesti házibulin. A házigazda ugyan megtalált, de arra jutottam, hátha ennek a ruhadarabnak lehet az a karmája, hogy különböző nagyvárosok házibulijain felejti ott a gazdája - így aztán mondtam a lánynak, hogy nem kérem vissza, ő viszont hordhatná pár hónapig, és ha legközelebb egy külföldi házibuliban van, engedje szabadon, és hagyja ott. Ami pedig az arepast illeti, annak a receptjét itt most ünnepélyesen átadom - készítsétek el, bulira, vagy csak egy átlag szombat estére. Ha pedig egyszer egy házibuliban találtok egy vékony, kötött, fekete kardigánt, ami senkihez nem tartozik, akkor hajrá - hordjátok pár hónapig, és hagyjátok ott valahol! Lehet, egyszer még visszakerül Paolához!

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Köszönöm a felvidító és érdekes cikket, nagyon jó olvasmány volt!

Ancsika13

Nagyon jó hangulatú írás, köszönöm!

Méhecske

Engem az a kardigán érdekelne... ;) Szeretem az ilyen történeteket, hát még amikor recept is van hozzá!

Dacota

Ha az új tulaj házibulit tart, mindenképp szólok :) Feltéve, ha még nem adott túl rajta :D

Címlapról ajánljuk

További cikkek

A szívednek sem jó, ha túl sokat, vagy túl keveset...

Sokszor hallunk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hatásairól: a pihenés kell az agynak, a mentális egészségnek, az izmoknak, gyakorlatilag minden egyes szervnek a szervezetünkben. Ez alól a szív sem kivétel: egy friss kutatás szerint a 6-7 óránál kevesebb vagy több alvás komolyan megterhelheti az egyik legfontosabb szervünket.