Hiába szeretünk napfényre kelni, vagy érezzük magunkat nagyobb biztonságban, ha éjszaka világít egy kislámpa a szobában, sajnos az állandó fényben való alvás káros lehet az egészségünkre. A Northwestern Egyetem kutatóinak új tanulmánya, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tettek közzé, megállapította, hogy az alvás közben érzékelhető, kis mennyiségű fényhatás is növelheti a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.
A tudósok szerint, ha fény van a szobában, a szívverés megemelkedik, és a szervezet nem tud megfelelően pihenni. Mi több, még a mérsékelt környezeti megvilágítás is károsítja a szív- és érrendszeri funkciókat az éjszakai alvás során, és növeli az inzulinrezisztenciát a gyengén megvilágított szobában való alváshoz képest.
Korábbi kutatások szerint is volt már összefüggés a képernyőfény és az alvás minősége között (ugyanis sokan bekapcsolt televízió mellett hajtják álomra a fejüket), a mostani eredmények szerint pedig az éjszakai fény zavaró hatása egyaránt növelte a rák, a szívbetegségek valamint az elhízás kockázatát. A mostani kutatás során egy 20 fős csoporttal vizsgálták a fény alvásra való hatását. A felmérésben egészséges fiatalok vettek részt, akiket két csapatra osztottak: az egyik csoport két éjszakát töltött el egy, a vizsgálatra kihelyezett laboratóriumban, az alvásra kijelölt helyen pedig csak nagyon kevés, mindössze három luxnyi fény volt. A másik csoport az egyik estét teljesen sötétben, a másikat pedig gyenge, 100 luxos szobafényben aludta végig.
Bár 100 lux nem számít sok fénynek, még ebben a gyenge fényben való alváskor is kimutatható volt a tesztalanyokon, hogy gyorsabb lett alvás közben a szívverés. Ez a reakció hosszú távon nagyobb stresszt jelent, és veszélyeztetheti a szívet – derül ki az Index.hu cikkéből.
A szívverés gyorsabb egy gyengén világított szobában. Bár az ember alszik, az autonóm idegrendszer aktív. Ez rossz. Általában a szívverés és más kardiovaszkuláris paraméterek alacsonyabbak éjszaka, és magasabbak napközben
– emelte ki Daniela Grimaldi, a kutatás egyik szervezője.
Bár a tesztalanyok az alvás körülményeitől függetlenül nem éreztek közérzetbeli különbséget, a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a résztvevők emelkedett inzulinrezisztenciával ébredtek, az alvás során pedig több volt az általában alvás elejét jellemző NREM-fázis, és kevesebb volt a lassú hullámú, mély álmommal járó REM-fázis. Bár városi fények mellett nehéz teljes sötétségben aludni, a kutatók mégis azt ajánlják, hogy igyekezzünk a lehető legsötétebb helyet megteremteni otthon az alváshoz, így csökkentve a káros mellékhatásokat.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
