Aki valaha belevágott már egy fogyókúrás diétába, tudja, hogy nem könnyű. Nemcsak a kezdet, de a folytatás sem az - mentálisan és fizikálisan sem.
A nagy elhatározás előtt nyitott szemmel járunk, hallgatjuk a sorstársakat, hogy kinek mi vált be. Gyakran ugyanaz a diéta valakinél hatalmas siker, míg másnál totális kudarc. A diéták nagy része (legyen akár szénhidrát- vagy zsírcsökkentett) alapvetően kevesebb kalória bevitelét ajánlja, még ha nem is nyíltan. Hiszen egy-egy tápanyag csökkentett bevitelével az energiamennyiség is kevesebb lesz. De az mindenképpen egyénfüggő, hogy ki milyen megszorításokat és változásokat képes bevezetni a mindennapjaiba. Talán érdemes az alábbiakat megfontolni, mielőtt belevágunk a fogyókúrába.
1. A hízás-fogyás nem morális kérdés
Élettanilag működünk úgy, hogy ha több energiát viszünk be, mint amennyit elégetünk a testsúlyunk növekedni fog. De attól, hogy túlsúlyosak vagyunk, nem válunk rossz emberekké. A feladatunk az, hogy korrigáljuk az étkezési szokásainkat, és a napi mozgásmennyiséget.
2. Ne csak a BMI-t figyeljük!
Ha összehasonlítunk egy BMI szerint túlsúlyos, de rendszeresen sportoló, izmos embert egy normál BMI-vel, de magas testzsírszázalékkal rendelkező, ülő életmódot folytató karcsú személlyel, nem kérdés, hogy melyikük kerül az egészségesebb kategóriába. A hosszútávon sikeres diétázoknak általában sok kísérletezgetéssel sikerül csak megtalálni azt az ideális súlyt, ami mellett nem éheznek, és az erőnlétük is megfelelő a fizikai aktivitáshoz. Ez a súly azonban nem mindig esik a normál kategóriába, de ezt meg kell tanulnunk elfogadni.
Olvasd el kapcsolódó cikkünket!
Számold ki a BMI-d és értékeld!
3. Nem csak rajtunk múlik!
Az újabb kutatások szerint a genetika akár 60-70 százalékban is meghatározhatja a testalkatunkat. Azért még mindig marad egy viszonylag nagy hányad, amivel tulajdonképpen mi “rendelkezünk”, főleg a testzsírszázalék tekintetében. Persze emberfeletti erőfeszítéssel akár azt is el lehet érni, hogy a génjeink által kódolt XL-es méretből M-es méretűek legyünk, de érdemesebb elérhetőbb célokat kitűzni magunk elé.
4. Egyből a mély vízbe ugrani nem biztos, hogy a legjobb ötlet
A leggyakoribb és leginkább semmibe vett fogyókúrás tanács a diétázz és mozogj. De együtt a kettő sokszor nem könnyű, egy nagyon ambiciózus edzésterv kiszipolyozza az energiánkat, mint ahogy egy túl nagy megszorításokkal járó diéta során erőtlenekké válunk. Ezért gyakran felmerül a kérdés, hogy akkor melyiket válasszuk?
5. Az edzés fontosabb, mint a diéta, vagy a diéta előbbre való a sportnál?
Az egyik nézőpont szerint könnyebb pár száz kalóriával kevesebbet enni, mint ugyanezt az energiamennyiséget ledolgozni az edzőteremben. De azoknak, akik számára a diéta a mumus, érdemesebb lehet sporttal kezdeni. A rendszeres mozgás a zsírégetés mellett jobb erőnlétet, pozitívabb hozzáállást is ad, ami nagy segítség lehet később a táplálkozással kapcsolatos változtatásokban is.
+1. Az egyetlen rossz választás, ha semmit sem választunk!
Az életmódváltás során a legtöbben bevállalnak olyasmit, amit később, fejüket fogva már ostobaságnak tartanak. Szinte mindenkivel előfordul, hogy megszállottan ragaszkodik akár egy élelmiszerhez, akár egy elmélethez, amiről később kiderül, hogy tévút volt. De ezen az úton a sikeres fogyókúrázók többsége végigmegy, és ki kell tapasztalni a számunkra legjobban működő diétát és testedzést!
via Prevention.com
