Kiülős, kertben fröccsözős, süteménycsipesszel húsforgatós, fa alatt salátafotózós, utolsó vonattal hazamenős grillparti volt ez. Én a salátaszekciót vállaltam magamra, és nem apróztam el, egyből négy verziót is vittem. Ebből kettőt, a padlizsán- és sültpaprika-salátát már megmutattam nektek korábban, úgyhogy most jöjjön a másik kettő.
Yotam Ottolenghi manapság a legnagyobb kulináris ikonom. Zseni az a csávó, és amit a legjobban csípek benne, hogy egyszerű alapanyagokból is észbontó kajákat rittyent, úgy, hogy nem csinál mást, csak olyan kombinációkat alkot, ami néha elsőre blikkre furcsának tűnhet, de ha jobban belegondol az ember, akkor meg miért ne működhetne? Ilyen ez az uborkasaláta aminél még oké, hogy chili van benne, nagy cucc, de az, hogy mákot is kever hozzá? Bezony, irtó jó! Plusz egy textúra, és ahogy a mákszemek szétroppannak az ember fogai között, egy új zamat telíti be az ízlelőbimbókat, ami nagyon is működik.
RECEPT
Chilis uborkasaláta mákkal - Kattints!
A másik recept inkább már egy klasszikus, de szintén Ottholenghitől van, a marokkói répasaláta, aminél viszont én kissé tiszteletlen voltam a mesterrel, és belenyúltam a receptbe. Egyfelől annyira zsenge répákat kaptam, hogy nem kellett blansírozni, simán csak nyersen dobtam a pirított hagymára. Plusz a fűszerek előtt rászórtam egy adag cukrot, és néhány perc alatt karamellizáltam az egészt, ettől még intenzívebb lett a répa édeskés karaktere. Legvégül a kész salátát összekevertem egy kis aprított dióval. Szuper köret sült húsok mellé, de az se baj, ha nem fogy el mind reggel pirítósra kenve, kevés jófajta olívaolajjal meglocsolva reggelire is észbontó.
RECEPT
Marokkói répasaláta - Kattitns!
