Pár évvel ezelőttig habzó szájjal kérdezgettem volna mindenkitől, hogyhús és alkohol nélkül mi értelme élni,de mára lecsillapodott bennem ez a viharos belső tenger, mert igenis ki lehet bírni a fenti két csodálatos hozzávaló nélkül is az életet, bár nem könnyű. Szóval egy évben mindössze egy hónap, és simán játékban maradhat az ember!Ha emlékezetem nem csal, akkor körülbelül 5 évvel ezelőtt csináltam végig életem első és igazi böjtjét, ahogy a nagy könyvben meg van írva, ami nem ez a wannabe-sztori volt, amit azóta minden évben pörgetek februárban.
Hogy miért vágtam bele akkor a nagyböjtbe? Kellett a fájás!
Jó nem, igazából csak hajtott a kíváncsiság, hogy kibírom-e...én, aki egy olyan családban nőttem fel, ahol évente több disznóvágás volt, mint nemzeti ünnep, és az alkoholt se mint ellenség ismertem meg fiatalon - a pálinka- és forraltborgőzős hajnalokon, mikor is ittunk a disznó tiszteletére, és arra, hogy ne fagyjon be a seggünk.
Szóval anno úgy éreztem, hogy egy akkora hedonistának, mint én, ez legalább akkora kihívás lesz, mint lefutni egy ultrát, és nem is tévedtem. Dióhéjban a lényeg: minden fejben dől el! Azóta az első real böjtölés után rájöttem, hogy nekem bőven elég, ha kimaxolom ezzel a februárt, mert az a legrövidebb hónap (haha).Mikor megkértek rá, hogy blogoljak erről a 4 hetemről, igazából nem villanyozott fel, mert már nem újdonság, és aggódom, hogy már nem tudok róla olyan elánnal beszélni, főleg mert tudom, hogy mi fog történni - közel semmi!
Najó ez nem igaz, az elmúlt évek tapasztalata az, hogy.....
....kisimul a bőröm, 4:30 alatt futom a kilométereket, és ha meglőnek egy intergalaktikus lézervetővel, akkor összeforr a sebem, mint a Wolverine-nek.
Szóval, ami tényleg igaz, hogy jobban érzem magam, és kevesebb Viszockijt hallgatok. Jobban alszom, és basszus, a regenerációm is felgyorsul.
Érdekesség: idén már januárban elkezdtem rákészülni a dolgokra, azaz egyre kevesebb húst ettem, és megfigyeltem, hogy egy közel 43 km-es teljesítménytúra után nem úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger, és aztán még baseballütőkkel is összevertek. Volt egy kis izomláz a combomban, és annyi.
Azt, hogy ez a fejlődés csodálatos ironman-szervezetemnek köszönhető-e, vagy annak, hogy rengeteg növényi kaját toltam magamba, nem tudom, de a második tézis asszem hihetőbb.
Szóval okoskodni, megtéríteni és prédikálni nem fogok, ellenben majd megmutatom, hogy miket ettem és hol. Mert jó vega kaját rendelni Pesten továbbra is nagyon nehéz - azokat én csinálom, otthon! És amennyire rohadt beképzelt mondatnak hat ez, annyira igaz, sajnos. Jó, de nem sír az arcom tovább, mert tényleg egyre jobb és jobb helyek nyílnak, ahol lehet hús nélkül is táplálkozni úgy, hogy nem leng be mindent feltétlen a curry-fűszerkeverék illata.
Egy hét múlva jelentkezem újra itt, akkor már megvilágosodva...ja, és a képek a tavalyi böjtöm szelekciójából származnak! Oké-oké, nem egy NENI bécsből, de azért mégis az kb. Na!
És ezt olvastad már az ízHUSZÁR magazinon?
Az utcán a kezünkből ettük a lecsót és a pörköltöt, és imádtuk! Két új helyet teszteltünk - VIDEÓ
