Ár, íz, egészségesség – egy friss hazai kutatás szerint ezek a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározzák a hazai fogyasztók élelmiszervásárlásait, miközben sem a hazai eredet, sem pedig a fenntarthatóság nem számít lényegesnek. Ez utóbbi azért is meglepő lehet, mert a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok között jelentős szerepe van a szarvasmarha-tenyésztéshez, tejiparhoz köthető metánkibocsátásnak, márpedig ezt – tudatos élelmiszer-fogyasztással – viszonylag egyszerűen lehetne mérsékelni. Ennek tudatosítására most új edukációs kampány is indul.
Országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Rama, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a tudás miként befolyásolja az egyes étrendtípusok megítélését és azt, hogy milyen élelmiszereket preferálnak a megkérdezettek.
Ellentmondásos vélemények
A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust.
A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.
A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.
Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.
Kampány indul a tudatos élelmiszerfogyasztásért
Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít. Azt is jól tudta 10-ből 7 válaszadó, hogy globálisan az állattenyésztéshez jóval nagyobb metánkibocsátás kapcsolódik, mint a növénytermesztéshez. Szintén sokan tudták, hogy az emberi eredetű metánkibocsátás elsősorban az olaj- és gáziparhoz, illetve jelentős mértékben az állattenyésztéshez kapcsolódik. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már volt mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok kérődzése, emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.
Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszer-termelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben
– mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója.
Mivel a metánkibocsátásban a szarvasmarha-tenyésztésnek, így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. A Rama ezért döntött úgy, hogy kampányt indít az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ennek részeként egy elsőre talán meghökkentő installációt, egy lufit fújó szarvasmarhát helyeztek ki a budapesti Erzsébet téren található Akváriumhoz, ami egy gomb megnyomásával megmutatja, átlagosan mennyi metánt termelnek ezek a haszonállatok az emésztésük során. Az interaktív szobor szeptember 26-tól az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.
Nem kell mindig kompromisszumot kötni
Ahhoz, hogy az állati eredetű élelmiszereket a kisebb környezetterhelést jelentő növényi alapúakkal helyettesítsük, általában kisebb-nagyobb kompromisszumot kell kötnünk, hiszen például a növényi alapú sajthelyettesítők a sajthoz képest jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, miközben fehérjét nemigen tartalmaznak. Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha a vajat szeretnénk helyettesíteni, hiszen a növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívát jelentenek.
Ha valóban kompromisszummentes terméket keresünk, a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva lehet a jó választás, hiszen amellett, hogy ugyanolyan finom, tápanyag-összetételében is megegyezik a vajjal, de annál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére
– mondta Kővári Csilla, a Rama régiós márkamenedzsere.
Ez az 50%-kal kisebb klímalábnyom azt jelenti, hogy egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 5 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.
