Ökofüllentés – Így „festik zöldre” a cégek egyes termékeiket

A Tudatos Vásárlók húsz éve dolgozik azért, hogy a fogyasztók fenntartható életmódot élhessenek, és a fenntartható termékek és szolgáltatások iránti keresletük változásra bírja a piac szereplőit is. A kereskedők 85 százaléka a „zöld” termékek forgalmának növekedéséről számol be, ennek egyik oka, hogy a fogyasztók szoronganak a környezet pusztuló állapota miatt, ezért ilyen termékekért nyúlnak.

A cégek ma jól tudják, hogy a zöld üzenetek pozitívan hatnak a termékeik népszerűségére és forgalmára. A tudatosabb fogyasztókat megcélzó termékek azonban sokszor csak látszólag szolgálnak környezetvédelmi célokat, a jól hangzó állítások mögött nincsenek konkrét erőfeszítések, változások – vagy csak minimálisak, szemben a maximálisra tekert zöld marketinggel. Ezeket a megtévesztő vagy hamis üzeneteket hívjuk összefoglalóan greenwashingnak, magyarul: zöldre festésnek.

Az Európai Unióban és Magyarországon is a környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások mintegy felét találták felmérésekben jogszabályt sértő módon félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.

A Tudatos Vásárlók tavalyi felmérése szerint, a tisztítószerek piacán belül mindössze 1,7 (!) százalék a hiteles ökocímke tanúsítvánnyal rendelkező ökoszerek aránya. Általánosan gyakorlat, hogy a termékeknek nincs harmadik fél általi minősítésük, vagy az állítás már eleve ködös, félrevezető. A vásárlói fejekben a zavart fokozza, hogy a globális piacon nagyjából 500, különböző minőségű és erősségű ökocímke található, eközben a fogyasztók átlagosan mindössze 7 másodperc (!) alatt döntenek arról, hogy melyik terméket tegyék a kosarukba.

A fentiek okán az Európai Bizottság emiatt olyan új szabályozást fontolgat, amely betiltaná a nem bizonyítható, homályos és félrevezető környezetvédelmi állítások használatát. A Tudatos Vásárlók szerint a fenntartható fogyasztásra irányuló magatartásváltozás egyik fő gátja a fenntartható megoldásokat övező információs káosz. A korábbi számokból teljesen egyértelmű, hogy a fenntartható életmódot nem a még több információ, hanem a pontosabb, megfelelő módon validált információ segíti elő.

A zöldre festést a következők miatt tekintik károsnak és kockázatosnak:

1. A félrevezető zöld állítások a fogyasztókat rossz döntésre bírhatják rá, miközben úgy hiszik, jó döntést hoznak.
2. Normalizálja a jelenlegi fogyasztási szintünket, ami nem fenntartható. Azok a termékek és szolgáltatások, amelyek már pár éve is a mai formájukban voltak a piacon, hirtelen zöld köntösben tűnnek fel. A fogyasztók így könnyen azt hihetik, hogy minden rendben van, nem kell alapvetően változtatni a fogyasztói szokásaikon – pedig ez elkerülhetetlen.
3. Elfedi annak a szükségességét, hogy társadalmi párbeszéd és konszenzus alakuljon ki a fogyasztás mértékének csökkentéséről. Gátolja az erre irányuló programok, valós megoldások elindulását, hiszen úgy tűnik, hogy „van könnyebb út is”, ráadásul olyan magától értetődő, hiszen mindenhol ott van.
4. Rossz azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek invesztáltak a valóban zöld működésre, a környezetbarát termékek fejlesztésébe, mert a hasznot az üres állításokat tevő potyautas vállalkozások éppúgy lefölözik, ezáltal unfair versenyelőnyhöz jutnak. A jó vállalkozások pedig hátrányba kerülnek a potyautasokkal szemben.
5. A zöldre festés hátráltatja a valóban zöld innovációk terjedését, mert ezeket nehéz észrevenni és megtalálni a zöld kommunikációs zajban. Ráadásul a fogyasztók is könnyen kielégíthetik fenntartható életmód törekvéseiket a kézen fekvő megoldásokkal, nem fognak tovább keresgélni. Ez a valós környezeti előnyök érdekében erőfeszítéseket tevő vállalkozások innovációs kedvét is csorbítja.
6. Sérül a hiteles tanúsítvánnyal rendelkező környezetbarát termékekbe vetett fogyasztói bizalom: azoknak a tanúsítási rendszereknek is kárára van, amelyek valós eredményeket igazolnak, validált állításokat mutatnak, mint például az uniós ökocímke és tagállami megfelelői.
7. És természetesen a bolygónak is rossz.

Mondunk egy jó példát is: 30 éves az EcoLabel!

Az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a német Blauer Angel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké.

Az ökocímke elnyerésének kritériumait az EU és a tagállamok az iparággal, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve határozzák meg, és négyévente felülvizsgálják, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásoknak.

Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési elnyeréséhez.

További információk az Egyesület weboldalán olvashatók.