Tényleg rovarokat, algákat és laboratóriumban tenyésztett fogásokat eszünk majd a jövőben?

A népesség nő, a termőterület csökken, a környezetet meg pusztítjuk. De mit eszünk 20 év múlva, ha ez így folytatódik?

Az ingadozó ételárak és a népességszám növekedése miatt át kell gondolnunk, hogy mit fogunk enni a jövőben - mondják ételjövő-kutatók. A két előbbi komponens mellett még a környezeti szennyezéssel is számolnunk kell. Az Egyesült Királyságban a hús ára megduplázódhat a következő öt-hét évben, így luxuscikké válva komolyan befolyásolhatja az étrendünket.

A nyugati társadalmakban a legtöbben úgy nőttek fel, hogy bőségesen jutottak húshoz. A húsárak kezdődő növekedésével úgy tűnik, előbb-utóbb vissza fog térni az évszázadokon keresztül megszokott, drága, csak a kiváltságosok számára elérhető hús - állítja Morgaine Gaye jövőkutató. De akkor mit eszünk hús helyett?

Rovarok

Gaye szerint a rovarok és egyéb miniatűr állatok az egyik lehetséges proteinforrások. Ez egy mindenki számára nyereséges választás lenne. A rovarokban legalább annyit tápanyag van, mint a hagyományos húsban, emellett remek proteinforrás is - legalábbis a holland Wageningen Egyetem kutatásai szerint. Ugyanakkor jóval kevesebbe kerül a tartásuk és tenyésztésük, kevesebb vizet fogyasztanak, és alig van ökológiai lábnyomuk. Valamint, körülbelül 1400 különböző faj van, ami ehető.

Gaye véleménye szerint nem úgy kell elképzelni, hogy óriási hernyókat szolgálnak fel nekünk, de a egy rovarburger vagy kolbász jó eséllyel helyettesítheti az eredeti, húsból készülteket. A szöcskék és tücskök valószínűleg le lesznek darálva alapanyagnak, például hamburgerekhez. A holland kormány nagy összegeket fektet abba, hogy a rovarok az átlagos táplálkozás részei legyenek.

A világ nagy része egyébként már amúgy is eszik rovarokat. A hernyók és sáskák Afrikában népszerűek, a darázs ínyencségnek számít Japánban, a szöcskét pedig Thaiföldön fogyasztják. Mindazonáltal, a rovaroknak elég jó marketingra lesz szükségük ahhoz, hogy ízletesnek tűnjenek a finnyás európai és észak-amerikai vásárlók körében - véli Gaye.

Hanghullámmal erősített ételek

Azt régóta tudjuk, hogy jobban ízlik egy étel, ha jó illata van, és étvágygerjesztően néz ki, de tudtátok, hogy a bizonyos hangok is befolyásolják, hogy egy ízt édesebbnek vagy keserűbbnek érzünk?

Egyetlen, agyunk által észlelt tapasztalat sem egy érzékszerv tapasztalata. Az Oxford Egyetem professzora, Charles Spence szerint az étel íze "beállítható" a háttérzaj hanghullámainak a változtatásával. "Még nem tudjuk pontosan, mi történik ilyenkor az agyban, de valami történik, és ez nagyon izgalmas" - mondja Spence. A dologgal egyébként Heston Blumethal is foglalkozott - egyik ételéhez egy Ipod-ot kap kölcsön a vendég, a rajta lévő hanganyag hatására pedig még frissebbnek érzi az ételt.

A módszer segítségével az egészségtelen alapanyagokat lehetne kiszűrni az ételekből, hiszen a zene segítségével a fogyasztó nem érzékelné, hogy most épp kevesebb cukrot visz a szervezetébe.

Ételek a laboratóriumból

2012-ben holland tudósok előállították az első "lombikhúst". Sikerült izomszöveteket növeszteni egy tehénből vett sejtből, a csoport pedig később létrehozta a világ első "lombikburgerét". A tudósok azt ígérik, hogy 10 éven belül sokkal környezetbarátabb húsok kerülnek majd az asztalunkra. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehetne a húsfeldolgozás által kibocsájtott káros gázokat, rengeteget lehetne spórolni a vízen és az energián. A kutatást végző professzorok szerint a hús ízét képtelenség megkülönböztetni az eredetitől, de esetlegesen teljesen máshogy fog kinézni.

Algák

Az alga ugyan a tápláléklánc alján van, mégis megoldást nyújthat a világ legösszetettebb problémáira, például az élelmiszerhiányra. Emberek és állatok számára is megfelelő táplálék, és nagy plusznak számít, hogy az óceánban nő, így extra vizet nem kell hozzá használni, és termőföldeket sem "foglal el".

Néhány tudós szerint, akik fenntartható fejlődéssel foglalkoznak, az alga lehet a következő évtizedek legnagyobb termelési ágazata. Ázsiában már régóta nagy piaca van az algának. A Seaweed Health Foundation vezetője, Dr Craig Rose szerint Nagy-Britanniában is remekül tudnának működni ezek a farmok, hiszen az alga a föld leggyorsabban növő növénye. Akárcsak a rovarok, az alga is úgy lehetne része a táplálkozásunknak, hogy szinte észre sem vesszük. A sheffield-i Hallam Egyetem kutatói algagranulátummal helyettesítették a sót kenyerekben és feldolgozott élelmiszerben.

Az alga erős íze miatt az alacsony sótartalom nem volt szembetűnő. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetőek lennének olyan betegségek, amelyek a magas vérnyomással vannak összefüggésben - állítják a kutatók.

Forrás: bbc.com

Hirdetés

Támogatott tartalom

Elkészítettük a Bosch „MUM, de jó!” Ünnepváró Receptverseny első helyezettét,...

Lezárult a Bosch Ünnepváró Receptversenye, amire több, mint 140 recept érkezett. A három dobogós helyezés mellett egy különdíjat is kiosztottunk lelkes feltöltőink között. Az első helyet Judit69 nevű felhasználónk nyerte adventi kalácsával. A receptet a Bosch háziasszonyával, “Fűszeres” Bodrogi Eszterrel mi is elkészítettük, miközben leteszteltük a verseny főnyereményét, a Bosch MUM 5 konyhai gépet. A végeredmény egy szaftos, álompuha kalács lett, amely gyors finomság karácsonyra, mégis egyedi, ötletes és mutatós az ünnepi asztalon.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Legújabb receptek

Karamellás-csokis fudge

Ínycsiklandozó falatok az ünnepi asztalra! Egy igazán ízletes desszert, amit könnyedén el lehet készíteni, és garantáltan elnyeri mindenki tetszését! A krémes tejkaramell tökéletes ...

Kolbászos sajtfánk

Egy kis gyors sós harapnivaló, esetleg vendégváró, ha nem akarunk hosszasan pogácsát keleszteni, dagasztani. Nagyon finom puha, még másnap is. Kolbász nélkül is elkészíthető, sonkával ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...