Bár a karácsony hagyományosan a szeretet ünnepe, a családterápiával foglalkozó könyvek gyakran megfogalmazzák, hogy bizony ez az az időszak, amikor a legvérremenőbb veszekedések is kirobbanhatnak a családtagok között.
Ilyenkor fokozott stresszhelyzetben élünk - feladat az ajándékok kitalálása, beszerzése, az ünnepi menü megtervezése, a bevásárlás (jellemzően hatalmas tömegben), vendégek jönnek, vendégségbe megyünk. Ráadásul azokban a családokban, ahol a családtagok a mindennapokban „sikeresen” elkerülik egymást, és az egymással kapcsolatos gondjaik megbeszélését, felszínre kerülnek a problémák, hiszen most össze vannak zárva - szinte borítékolható a menetrendszerű összeveszések megjelenése. Ehhez társul, hogy a szakács/nő/, a háziasszony, aki hajnaltól estig - sokszor már napok óta - főzi a finomságokat, fizikailag és szellemileg is kimerül, és a karácsonyfa alatt már csak pihegni van ereje, pattanásig feszült idegei társaságában.
Hogyan lehetne ezt idén másképpen?
A nyugodt, békés ünnepek titka az előre átgondolás, a tervezés.
- Először is gondoljuk végig a korábbi évek tapasztalatait! Érdemes egy tucat emberre főzni, ha csak öten (l)eszünk a terített asztalnál? Tényleg kell a hatfogásos vacsora a nyolcfogásos ebéd után? Az ilyen túlzások nemcsak fizikailag és szellemileg megterhelőek, hanem anyagilag is - ami egy újabb konfliktusforrás lehet a családban.
- Készítsünk el előre mindent, amit lehet! Sőt, eleve olyan receptekkel készüljünk, amelyek nagy részét előre el lehet készíteni.
- Vonjuk be a családot! Ne zárjuk magunkra a konyhaajtót, biztos akad számos olyan feladat, amit a társunk, gyermekünk, szüleink el tudnak végezni. Ez a közös munka ráadásul közelebb is hozhatja a családot, hiszen a közös főzés közben nincs édesebb, mint a közös beszélgetés, a korábbi élmények felelevenítése.
- Fogadjunk el és kérjünk! Nem kell a teljes menüt egyedül vállalnunk, a salátát, süteményt hozhatják a vendégek is, kisebb feladatokkal biztos szívesen beszállnak.
Ha a fentieket sikerül megvalósítanunk, szert tehetünk egy nyugodtabb, kipihentebb karácsonyi ünnepre - főképp, ha nem hagytuk az ajándékok megvételét az utolsó pillanatra!
Hozzászólások (2)
Ugyan a karacsonyi menu nagy reszet en keszitem, de miutan leirom, hogy mit is fogunk enni, elosztom tobb napra. Azokkal kezdem, ami lefagyaszthato (bejgli, hokifli) es utoljara a halaszle meg a frissen sult hal marad, amit viszont a ferjem keszit. Amikor az aznapi teendo le van tudva, hat az megkonnebbules, hogy van meg ido pihenni is, sot menet kozben leulve enni. Oda kell figyelni magunkra, ha meg akarjuk elni az unnepeket!
Igaz, még nincsenek gyerekeim, de a mi családunkban ez az "atyaég, karácsony, váááá" hiszti sosem volt jellemz?.... Nem értem, miért kell ebb?l problémát csinálni ahelyett, hogy -amint Witch is írta-, megélnénk az ünnepeket. Csak az er?ltetésb?l lesznek ilyen hisztérikus ünnepnapok. Mondom ezt úgy, hogy szerencsére a családunk kisgyermekes szül?ire sem jellemz? ez, tehát igenis 2-3 visítozó poronttyal is menedzselhet? az ünnep. Jól látni ugyanezt a kényszeres karácsonymániát a plázákban is, ahol a szeretet jegyében anyázik a több ezer autós, mert nem fér be a parkolóba karácsony el?tti utolsó nyitva tartási napon... A cikk legjobb tippje a TERVEZÉS és könyörgöm, vonatkozzon ez arra is, hogy NEM 24-én vásároljuk meg a lisztet, meg a cukrot, meg "még gyorsan megveszem a tutyikámnak azt a kis piros vasalót". Attól még meg lehet adni a módját az ünneplésnek, hogy nem egy vagyont költünk (ráadásul az utolsó pillanatban) és nem görcsösen mantrázzuk a "mindennek tökéletesnek kell lennie" jelleg? gondolatokat.