Tény, hogy mindenki rajong a krumplis ételekért, de most a hízlaló burgonya helyett kicsit mást akartam készíteni - így a gratin mellett döntöttem.
Hogy mitől olyan csodás dolog ez, hogy különbözzön a mi rakott krumplinktól?
Tipp
A gratin tényleg jó dolog, nem árt többször készíteni! Sokszor reszelt sajttal, morzsával borított pitét jelöl, általában a tej, tejföl, tejszín, a franciáknál pedig a créme fraiche menti meg a szárazságtól. Magas hőfokon, hirtelen jó sütni, belül ekkor még kissé folyós marad, éppen, ahogy kell.
A gratin tehát általában pirított kenyérmorzsával megsütött egytál - jó, ha külön, tűzhelyen rápirítva helyezzük a többi hozzávalóra. Érdemes kerámiaedényben sütni: nagyon jól mutat benne, de ne felejtsük el vajjal kikenni a tál oldalát, mert különben könnyen beleragadhat, és akkor már csak kikanalazni fogjuk tudni. Őszintén megmondom, eléggé tartottam ettől a spenótos verziótól, mert hát fura volt, hogy se krumpli, tészta, csak egy kevés liszt tartja össze az egészet, és pusztán egy tejes-lisztes, sajtos massza lesz az, ami az étel gerincét adja majd, de úgy döntöttem, csakazértis kipróbálom.
Nem csalódtam, és igyekeztem a lehető legfinomabbat sajtot választani a művelethez: az Amszterdam sajt kiváló, nagyon finom, karakteres sajt, szépen dominált a gratinban, és spenótból sem mirelitet vettem, hanem friss, zsenge bébispenótot. Nem kell megijedni, mert átöblítésen kívül nem nagy művészet, amit tennünk kell vele: egy nagy, éles késsel jobbról és balról is aprítani rajta párat, majd mehet a kerámiatálba, erre pedig rá a felfőzött, liszttel besűrített massza.
Mint mindig, most is a termelői zsíros tejet javaslom a recepthez: sokkal finomabb lesz vele a végeredmény. Az is fontos, hogy a vöröshagymát nem kell agyonsütni ropogósra, inkább csak édesre, üvegesre, közepesnél valamivel alacsonyabb lángon. Az elkészítéshez még egy tanács: mindenképpen várd meg, amíg a gratin langyosra hűl, különben nem fogod tudni szeletelni!
