A rettegett terhességi cukorbetegség

Magyarországon minden 15-20. kismamát érinti a várandósság alatt kialakuló cukorbetegség. Lássuk, milyen étrendi kihívásokkal kell szembenézniük!

A terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes – GDM) a várandósság időszaka alatt alakul ki, és jellemzően a második trimeszteri vércukorterhelés során kerül felismerésre. Általában ez a szénhidrátanyagcsere-zavar a szülés után megszűnik, de a GDM-es kismamák esetében életük későbbi szakaszában nagyobb valószínűséggel alakulhat ki cukorbetegség, ezért nekik különösen érdemes rendszeresen szűrésre járniuk.

Kik veszélyeztetettek?

Azok a várandósok, akik:

  • testtömegtöbblettel indultak neki a várandósságnak, vagyis testtömegindexük (BMI) 25 felett volt a várandósság kezdetén,
  • 35 évnél idősebbek,
  • esetében az előző várandósság(ok) alatt is jelentkezett a terhességi cukorbetegség.

1. Nagy a tét!

A kezeletlen várandósság alatti cukorbetegség veszélyes mind az édesanyára, mind a magzatra. Növeli a várandósság és a szülés körüli komplikációk, a koraszülés, a születési rendellenességek illetve a túl nagy születési súly esélyét.

2. Naponta többször ellenőrizzük a vércukorszintet!

A rendszeres vércukorkontroll (éhgyomorra, étkezések előtt és után, lefekvés előtt) segít a vércukorszint karbantartásában, testünk reakcióinak megismerésében. Javasolt az étrendi napló mellett vércukor naplót is vezetni, hogy lássuk, milyen napszakban, milyen ételek után mérünk magasabb értékeket.

3. Tartsuk be a napi és az egyes étkezésekre vonatkozó szénhidrát előírást!

Az orvosok leggyakrabban 180 g szénhidráttartalmú, 5-6 étkezésre elosztott étrendet javasolnak, de ettől lehetnek egyéni elérések. Éppen ezért, az étrend szénhidráttartalmának meghatározásában kérjük diabetológus szakorvos és/vagy dietetikus segítségét.

Olvasd el!

Étrend: 1800 kcal/180 g szénhidrát

4. A szénhidrátok mennyisége mellett ügyeljünk minőségükre is!

Nem elegendő grammra számolni a szénhidrátokat, figyelembe kell venni azok vércukoremelő hatását, azaz glikémiás indexét is! Részesítsük előnyben az alacsony glikémiás indexű élelmiszereket, ételeket, mondjunk le a magas glikémiás indexű, cukor hozzáadásával készült ételekről, élelmiszerekről.

Olvasd el!

Tudj meg többet a glikémiás indexről!

5. A szénhidrátok mellett ne felejtkezzünk meg a várandósokra vonatkozó általános étrendi ajánlásokról sem!

A cukorbetegség étrendi ajánlásai és megszorításai mellett tartsuk szem előtt, hogy a várandósság miatt bizonyos tápanyagokból (pl. komplett fehérjék, többszörösen telítetlen zsírsavak, kalcium, vas stb.) megnő a szervezetünk igénye. Ennek fényében törekedjünk a minél változatosabb, sokszínűbb étkezésre!

Olvasd el!

Babaváró étrend – csak egészségesen!

6. Naponta kétszer egyél gyümölcsöt!

A gyümölcsök fontos vitamin-, antioxidáns- és rostforrások, éppen ezért a várandósság ideje alatt is javasolt napi rendszerességgel szerepeltetned őket az étlapodon. A gyümölcsfogyasztást ajánlott a tízóraira és/vagy az uzsonnára időzíteni. Egyszeri mennyisége ne haladja meg a 200 g-ot. A magas szénhidráttartalmú gyümölcsöket (pl. banán, szőlő, szilva) ritkábban ajánlott fogyasztani, és a többi gyümölcshöz képest csak fele (azaz 100 g) mennyiségben. Szénhidráttartalmuk figyelembevételével a gyümölcsök kiegészíthetők korpás keksszel vagy natúr joghurttal, zabpehellyel, cukor hozzáadása nélkül készült müzlivel.

7. A tányérmodell most is segít!

A tányérmodell alapján a főétkezéseknél a tányér felét alacsony keményítőtartalmú zöldségek töltsék ki. Ez a felosztás különösen a reggelinél szokatlan, mégis lényeges, mivel a reggeli idején nehezen birkózik meg a szervezet a vércukorcsökkentéssel (reggel kicsi az inzulinérzékenységünk). A reggelire bevitt szénhidrát felszívódását részben a zöldségek rosttartalma képes elnyújtani. A reggeli tányér zöldséghalma akkor is kapóra jön, ha úgy érezzük, képtelenek vagyunk jóllakni a nekünk szabott reggeli kenyér mennyiségével.

8. Teljes őrlésű és magas rosttartalmú kenyeret, pékárut fogyasszunk!

Ezek a gabonatermékek nemcsak gazdagabbak vitaminokban és ásványi anyagokban, de a bennük lévő rostok képesek elnyújtani a szénhidrátok felszívódását. Hogy számszerűsítsük is: keressük az 5 g rosttartalom feletti kenyereket, pékárukat!

9. Ne bízzuk a véletlenre a következő étkezést!

Elég annyi, hogy túl sokat várunk az orvosi vizsgálatra, és máris borul az egész nap. Az alacsony vércukorszint éppúgy veszélyes a babára nézve, mint a túl magas. Ilyenkor ketontestek keletkeznek a vérben, amelyek károsan befolyásolhatják a fejlődését. Mindig legyen nálunk némi harapnivaló, pl. teljes őrlésű keksz és alma. Ha az alacsony vércukorszint (hypoglikémia) tüneteit észleljük magunkon (pl. szédülés, fejfájás, verejtékezés, dekoncentráltság, nyugtalanság), szűrt gyümölcslé vagy szőlőcukor fogyasztása javasolt.

10. A megtanult étrendi alapokat a szülés után is alkalmazzuk!

Tegyük ezt egyrészt egészségünk védelme érdekében, másrészt a későbbi cukorbetegség megelőzése végett. Több tanulmány igazolta, hogy a terhességi cukorbetegségben szenvedő anyukák későbbi éveik során nagyobb eséllyel lesznek kettes típusú diabéteszesek.

Triplán megéri betartani

A jól kezelt terhességi diabétesszel az anya és a baba is nyer, hiszen a magas vércukorszint okozta szövődmények minimálisra csökkenthetők. Ráadásképp a várandósság alatt „kényszerhelyzetben” begyakorolt, és aztán a szülés után is folytatott étrendi alapelvek betartásával csökkenthetjük a későbbi cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek