Nagymamám sokszor mesélte, hogy fiatalkorában rendszeresen vett egy pasziánsz nevű, karamellás-ropogós aprósüteményt a helyi édességboltban, de már réges-rég nem látott hasonlót sehol. Elmondása szerint karácsony környékén különösen népszerű volt, hiszen a különféle kör-, négyzet- és betűformájú süteményeket remekül fel lehetett akasztani a karácsonyfára is.
Mivel a családban többször is szóba jött a rejtélyes aprósütemény, kicsit kutatni kezdtem utána. Meglepően kevés forrás említi, ezek közül a legfontosabb a Keményffi Gábor-Tóth Illés-féle, 1958-as Cukrászkönyv, ami illusztrációt is mellékel a recept mellé az "arabeszkféleségekre" mintázott aprósüteményről.
A könyvből világosan kiderül, hogy cukrászipari termék volt, amit feltételezhetően azért is készítettek előszeretettel és nagy mennyiségben, mert remek módja a tojásfehérjék felhasználásának. A pasziánsz ugyanis nem más, mint valamiféle csodásan roppanós átmenet a habcsók és a babapiskóta között. Alapvetően fehérjéből és cukorból készül, mint a habcsók, ugyanakkor liszt is kerül bele, emiatt pedig az íze a babapiskótára emlékeztet.
Az egyszerű sütemény titka a sütésben rejlik: a habzsákból mindenféle formájúra kinyomott kekszeket alacsony hőfokon, nyitott ajtó mellett kell szárítani közel egy órát.
Ettől a cukor lassan, de biztosan karamellizálódik, és a kekszek szép világosbarna színűek és szuperroppanósak lesznek. Én most natúran, kevés vaníliával készítettem el, de akár a tésztába kakaóport vagy kávét keverve ízesíteni is lehet.
A különleges elnevezés viszont továbbra sem hagyott nyugodni, így vettem észre hogy van egy paciencia nevű, filippínó édesség, ami lényegében egy kerek babapiskóta. Az összetevőlistája és az arányai szinte teljesen megegyeznek a pasziánsszal, és a két név közt egyértelmű a kapcsolat. A pasziánsz a francia patience szóból ered, melynek jelentése türelem, és kevéssé meglepő módon a spanyol paciencia ugyanezt jelenti. Hogy tényleg innen ered-e a sütemény neve, az persze nem biztos, mindenesetre izgalmas gondolat, hogyan terjedt el egy Fülöp-szigeteki édesség a 19-20. század fordulójának Magyarországán.
Ami pedig a nosztalgiafaktort illeti: a kész kekszeket megkóstoltattam nagymamámmal, aki mosolyogva konstatálta, hogy bizony, ez az, amit fiatalkorában annyiszor vett kilóra!
Recept és képek: Rosanics Petra
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Olvasd el ezeket a gasztroérdekességeket is:
