Június eleje hagyományosan igen zsúfolt az arisztokrácia naptárában. Június másodikán a királynő trónra lépését ünnepelik, majd június második szombatján a hivatalos születésnapját tartják. Utóbbi igazi látványosság, mivel 1748 óta a brit zászlós díszszemlével (Trooping the Colour) összevonva ünneplik meg a mindenkori uralkodó hivatalos születésnapját. Hogy miért ekkor? A válasz egyszerű: előfordulhat, hogy a király vagy királynő mondjuk tél közepén születik, amikor nem alkalmas az időjárás arra, hogy nagy csinnadrattát tartsanak. A hivatalos, nyári, “másik” születésnap viszont fixen alkalmas a díszszemlére - igaz, idén pont elmarad.
A bankett sztárja
II. Erzsébet 1952-ban került trónra apja, VI. György halála után, de koronázása több, mint egy évet váratott magára. Az ünnepséget 14 hónapnyi tervezés előzte meg, a ceremóniát magát pedig ekkor először teljes egészében közvetítette a televízió. Az eleve nagyszabású eseményre nem kevés nemzetközi vendég is érkezett, összesen pedig több, mint 8000 meghívott tette tiszteletét.
A koronázási csirkét ez alkalomból alkották meg a londoni Le Cordon Bleu szakácsiskola igazgatói, Constance Spry és Rosemary Hume. A koronázás után ugyanis bankettet szerveztek a külföldi vendégeknek, amire előre el kellett készíteni az ételeket, innen jött a hideg csirkesaláta ötlete.
Az angol-indiai fúzió ékköve
A koronázási csirke gyakorlatilag egy hidegen tálalt, majonézes csirkesaláta, amit fogyasztanak magában, de legalább ilyen gyakran töltik szendvicsbe vagy tortillába. Tökéletes maradékmentés lehet húslevesből hátramaradó csirkehús számára, de akár külön ehhez is érdemes csirkehúst főznünk, pontosabban buggyantanunk. Ehhez csak némi víz vagy alaplé, babérlevél, só, gyömbér és kömény szükséges, amiben röviden forraljuk, majd alacsony lángon hosszabban főzzük a csirkét.
A recept elődjének a jubilee csirkét tartják, ezt a currys-majonézes szószos csirkét V. György ezüst jubileumán szolgálták fel.
A koronázási csirke esetében az indiai vonal még erősebb, mivel ebbe a currypor mellett már mangócsatni is kerül, sőt, limelével és korianderrel is szokás készíteni - mi is tettünk bele most mindkettőből.
Mindez jól mutatja, hogy az indiai kultúra legalább akkora hatással volt az angolokra, mint fordítva, főleg a gasztronómia tekintetében.
A főtt hús és az indiai alapanyagok mellett jó adag joghurt és majonéz adja a saláta alapját, zöldségfronton pedig pár szár angol zeller és egy csokor újhagyma combosítja-frissíti a receptet. Fogyasztás előtt érdemes fél órára behűteni, de akár egy éjszakára is hűtőbe tehetjük. Fontos azonban, hogy a koriandert csak a végén, a tálalás előtt adjuk hozzá, legalábbis, ha nem szeretnénk, hogy nagyon összeessen. Ha pedig igazán izgalmassá szeretnénk varázsolni, akkor pirítsunk bele egy adag mandulapelyhet is, igazán jó áll neki! A kész salátát kanalazhatjuk magában, tehetjük két szép szelet kenyér közé (némi saláta és pirított bacon társaságában), főzhetünk mellé rizst, vagy készíthetünk belőle wrapet. Annyit mindenesetre megígérünk: elég ha egyszer elkészítitek, biztosan repertoárra kerül!
II. Erzsébet - 70 éve a trónon címmel jelent meg a Nők Lapja legújabb bookazine kiadványa a királynő uralkodásának évfordulója alkalmából.
A kiadvány megrendelhető ITT, vagy keresd az újságárusoknál!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több gasztrotörténeti izgalom:
