Nem tehetsz róla, ha utálsz sportolni – van, akinek a génjeiben van

Mi az oka annak, hogy egyes emberek szívesen sportolnak, mások pedig utálják a mozgást? A lustaság oka a génjeinkben (is) keresendő.

Sok ember kifejezetten jól érzi magát sportolás után: kiegyensúlyozottnak és motiváltnak. Ez az érzés azért alakul ki bennük, mert megnövekedik szervezetükben a dopamin szintje, amely egy olyan boldogsághormon, ami többek közt a sportolástól is termelődik.

Azok a gonosz gének

Nem mindenki részesül azonban ebben a pozitív hatásban, ha sportol, ugyanis vannak olyan génjeink, amelyek képesek arra, hogy megakadályozzák a dopamin felszabadulását.

Mindez egy, a Georgiai Egyetemen végzett kísérlet során derült ki. A dopamin felelős a motivációnkért, illetve az étvágyunk szabályozásáért, és ebből adódik, hogy sok ember el sem tudja képzelni az életét sport nélkül. Mások pedig, jellemzően azok, akiknek a szülei sem lelkesedtek túlságosan a testmozgásért, a gátló gén hatására ki nem állhatják a mozgást.

Sajnos nem kenhetünk mindent a szüleinkre

Tehát, ha nem fűlik a fogunk a mozgáshoz, akkor elsősorban a szüleinket okolhatjuk, azonban ez nem megoldás a problémára, ugyanis a testmozgásra akkor is szükségünk van, ha az valamelyest szenvedést okoz.

Mi a megoldás?

Ilyen esetben csak az segíthet rajtunk, ha olyan sportot találunk, amely annyira leköt, hogy észre sem vesszük, hogy mozgunk. Jó tipp lehet még az is, hogy mással együtt megyünk edzeni: ha ott van velünk valaki, aki esetleg szintén nem élsportoló, akkor kevésbé fogunk unatkozni. Ami pedig még megnyugtató lehet, az az, hogy nem szükséges túlzásokba esni ahhoz, hogy az egészségünket megőrizzük. Aki heti három órát mozog, az már teljesítette a minimumot, és ebbe a gyors gyaloglás is beleférhet.

Ezeket olvastad már?

Forrásunk volt.

Címlapról ajánljuk