A cöliákia (más néven: gluténszenzitív enteropathia v. nem trópusi sprue) a vékonybél egyik krónikus betegsége (nem tekintendő allergiás megbetegedésnek). Korábban lisztérzékenységnek is nevezték, de napjainkban ez a kifejezés kevésbé használatos, hiszen félrevezető, mivel a betegséget előidéző glutén nemcsak lisztben fordulhat elő.
A cöliákia tipikusan csecsemőkorban kezdődik, de sokszor előfordul, hogy hónapokig, sőt évekig lappang és csak felnőtt korban mutatkozik. Cöliákia genetikai hajlam esetén alakulhat ki és a glutén elfogyasztása idézi elő. Lényegében a szervezet saját maga ellen fordul és ellenanyagot kezd termelni, amely megtámadja a vékonybél nyálkahártyáját és károsítja a tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhokat. Az ily módon sérült bélbolyhok nem tudják ellátni feladatukat, így felszívódási zavar, hiánybetegségek alakulnak ki. Glutént tartalmaznak a búza, a tönkölybúza, a rozs, a kamut, az árpa – és természetesen a belőlük vagy a felhasználásukkal készült élelmiszerek.
Sokáig a zab sem képezhette a cöliákiás étrend részét. A zab avenint tartalmaz, amely nem minden cöliákiás esetében vált ki reakciót, ezért a fogyasztásának lehetősége egyéni elbírálás kérdése. Lényeges szempont, hogy garantáltan gluténmentes legyen, tehát nem szennyeződhet gluténnal a betakarítás, tárolás, feldolgozás vagy csomagolás során.
Mik a tünetek?
A cöliákia jellemző tünetei: a hasmenés, a puffadás, a hasi görcsök és a fogyás. Mindezek gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulnak. Azt is tudni kell azonban, hogy nemcsak az emésztőrendszer működését érintő betegség, hanem más szervekre is hatással lehet.
A felnőttkori eseteket gyakran nehezen ismerik fel, mert általában nem tipikus tünetekkel és hirtelen változásokkal járnak. Például különböző bőrgyulladások, pajzsmirigy-betegségek, légúti tünetek, ízületi fájdalmak, illetve indokolatlan idegesség, esetleg depresszió jelentkeznek. A nők körében gyakoriak egyes nőgyógyászati problémák is. Ilyenkor érthető módon először nem a gasztroenterológushoz fordulunk segítségért, hanem egyéb szakorvoshoz és így lehetséges, hogy a tünetek hátterében álló valódi ok kiderítése még várat magára.
Ha a nem múló panaszok miatt felmerült a cöliákia gyanúja, mielőbb orvoshoz kell fordulni kivizsgálásra. A betegség egyetlen terápiája az élethosszig tartó, gluténtól mentes diéta. A diétát azonban csak az orvosi diagnózis megléte esetén szabad elkezdeni, egyrészt azért, mert a diagnózist megelőzően elkezdett gluténmentes étkezés a vizsgálatok során téves, negatív eredményhez vezet, másrészt pedig azért, mert a kiegyensúlyozott gluténmentes diéta összeállítása kezdetben nehéz és a diétahibák elkerülése miatt tanácsos dietetikus segítségét kérni.
Hogyan győződhetek meg a betegségről?
A kivizsgálás részletes kórelőzmény felvételével kezdődik, amely a család többi tagjára is kiterjed, mivel a betegség örökölhető. A diagnózishoz szükséges egy speciális vérvizsgálat is, a vérből ugyanis kimutathatóak a glutén miatt termelődött ellenanyagok. A pozitív eredményt endoszkópos vizsgálat követi, hogy egyrészt ellenőrizzék a vékonybél állapotát, másrészt pedig szövetmintát vehessenek a további vizsgálatok elvégzéséhez. Biztos kórmegállapítás csak a szövettani eredmények ismeretében lehetséges, ezért kerüljük önmagunk diagnosztizálását!
