A magyar háztartások egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, de még mindig rengeteg fogyasztható étel végzi a kukában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta vizsgálja a hazai élelmiszerhulladék mennyiségét.
A 2025 végén elvégzett kutatásban 151 háztartás, vagyis több mint négyszáz fogyasztó vett részt. A résztvevők egy héten keresztül pontosan feljegyezték, milyen élelmiszert, milyen mennyiségben és milyen okból dobtak ki.
Évente közel 61 kiló élelmiszerhulladék jut egy emberre
A kutatás eredményei szerint egy átlagos magyar évente 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. Országos szinten ez csaknem 576 ezer tonnát jelent, vagyis továbbra is óriási mennyiségű étel és élelmiszer-maradék kerül a szemetesekbe.
A kedvező változás ugyanakkor jól látható: az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent az élelmiszer-pazarlás mértéke, ami azt mutatja, hogy a tudatosabb vásárlás és az edukáció valóban képes változást hozni.
Nem minden élelmiszerhulladék kerülhető el. A csontok, a tojáshéj, a zöldséghéjak egy része vagy a kávézacc akkor is keletkezik, ha gondosan tervezzük meg az étkezéseinket. Sokkal nagyobb problémát jelentenek azok az ételek, amelyek fogyasztható állapotban kerülnek a kukába.
Ennyi ételt menthetnénk meg
Az összes kidobott élelmiszer körülbelül egyharmada elkerülhető hulladéknak számít. Ez fejenként évente több mint 20 kilogramm teljesen vagy részben fogyasztható ételt jelent. Országosan közel kétszázezer tonna olyan élelmiszerről beszélhetünk, amely megfelelő tervezéssel még az asztalra kerülhetne.
A leggyakrabban a megmaradt készételeket dobjuk ki. Ezeket a friss zöldségek és gyümölcsök, majd a kenyerek és egyéb pékáruk követik. A három kategória együtt az elkerülhető élelmiszerhulladék legnagyobb részét adja.
A készételeknél már érzékelhető javulás, az elmúlt években ugyanis csökkent az egy főre jutó kidobott mennyiség. A zöldségek, gyümölcsök és pékáruk esetében azonban továbbra is gyakori, hogy a szükségesnél többet vásárolunk, majd nem fogyasztjuk el időben.
A túlzott bevásárlás a leggyakoribb ok
Az élelmiszer-pazarlás okai évek óta hasonlóak. Sokan túl sokat vásárolnak, mert akciós egy termék, vagy nem készítenek előre bevásárlólistát. Gyakori az is, hogy a háztartások a szükségesnél nagyobb adagokat főznek, a maradék pedig néhány nap múlva a kukában végzi.
Szintén sok étel azért romlik meg, mert megfeledkezünk róla a hűtő vagy a kamra mélyén. A nem megfelelő tárolás, a rosszul értelmezett minőségmegőrzési idő és az átláthatatlan hűtőszekrény egyaránt növelheti a pazarlást.
Néhány apró szokás is sokat számít
Magyarország európai összehasonlításban valamivel kedvezőbb helyzetben van az átlagnál, de további javulásra van szükség. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig jelentősen csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.
Ebben a háztartások is sokat tehetnek:
- a bevásárlólista, a heti menü megtervezése,
- a kisebb adagok főzése,
- a maradékok újrafelhasználása látványosan mérsékelheti a kidobott ételek mennyiségét.
Érdemes rendszeresen átnézni a hűtőt, előre tenni a hamarosan lejáró termékeket, és csak annyit vásárolni, amennyit valóban el is fogyasztunk.
Erről hallottál? Súlyos hiányosságokat talált a Nébih, bezárt a népszerű cukrászda üzeme
