Bár a nemi szerepelvárások már kisiskolás korra kialakulnak, a próba azt mutatja, hogy ezek nincsenek kőbe vésve, melynek felismerése a családok és az iskolai közösségek életén is javítani tud, és a gyerekek szabadabban választhatnak a jövőjüket illetően.
A Zewa évtizedek óta a gondoskodást segíti az otthonunkban, és legfőbb üzenete, hogy gondoskodni jó. Ezúttal még egy lépést tett előre a márka Gondoskodni együtt jó! programja, és a szavakat tettekre váltotta. Szakértőik segítségével állították össze a 7 héten át tartó, 7-8 éves gyerekek összeszokott csoportjának bevonásával zajló családi gondoskodás próbát, amely bebizonyította, hogy változást elérni ilyen rövid időn belül is lehetséges. A játékos programban a csoportos feladatok mellett otthoni aktivitások is voltak, amelyeket családjukkal közösen végezhettek el.
„Anya mos és főz, apa tévét néz”
Sokan ma is úgy gondolják, hogy az otthoni munka csak az édesanyák felelőssége. A Zewa 400 kisgyermekes szülő megkérdezésével készült online felmérésén* ugyan 75 százalék egyetértett azzal, hogy a házimunka nem csak a nők kizárólagos feladata, ennek ellenére, amikor arról kérdezték a családokat, hogy ténylegesen ki végzi el az otthoni feladatokat, kiderült, hogy a nők több mint kétszer akkora részt vállalnak a házimunkából (69 százalék), mint a megkérdezett férfiak (31 százalék). Fény derült arra is, hogy legtöbben nagyobbnak látják a saját maguk által végzett munka mennyiségét, mint házastársukét. A nők állítják, az általuk elvégzett feladatok aránya 80 százalék, míg a férfiak úgy gondolják, a tennivalók közel felét ők intézik.
Az már a családi gondoskodás próba kezdetén kiderült, hogy a 7-8 éves gyerekek is úgy gondolják, az édesanyák több otthoni feladatot végeznek el, és leginkább a lányok dolga az, hogy ebben segítsenek nekik. Látható az is, hogy a gyerekek körében is erősen élnek a hagyományos nemi sztereotípiák, és nemcsak a házimunkát illetően. Amikor a fiúk és lányok tulajdonságairól kérdezték a gyerekeket, a legtöbben azt mondták, a fiúk bátrabbak, míg a lányok a kedvesebbek. A nemi sztereotípiák az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos elképzeléseikbe is erőteljesen begyűrűztek: a gyerekek döntő többsége szerint tűzoltó egyenruhát inkább a férfiak húznak, balettcipőbe pedig a nők gyakrabban bújnak.
A sztereotip gondolkodásmód felülírható?
A 7 hetes családi gondoskodás próbája rámutatott, hogy a sztereotípiák és berögzült viselkedésminták a tapasztalatok útján lebonthatók, valamint hogy nem csak a gyerekek, de a felnőttek attitűdjei is megváltoztathatók. A program egyik célja az volt, hogy kimozdítsa a gyerekeket a komfortzónájukból, illetve, hogy fedezzék fel a közösen végzett munka örömét, ezért azt a feladatot kapták, hogy apával süssenek sütit, anyával pedig barkácsoljanak.
A programban a gondoskodásra való képességükre nagy is szükség volt: egy tojásra kellett vigyázniuk, és a „kalandjairól” naplót írniuk egy héten át. Ez idő alatt a gyerekek számára teljesen egyértelművé vált a gondoskodás fontossága és azt is bebizonyították, hogy ebben a fiúk és lányok is lehetnek ugyanolyan eredményesek.
A program arra is kereste a választ, hogy a berögzült attitűdök mennyire befolyásolják a gyerekek önbizalmát, illetve milyen mértékben érinti meg őket az, hogy mindenre van ellenpélda: a lányok is lehetnek ugyanolyan erősek, mint a fiúk, és választhatnak a jövőjüket illetően úgy, hogy az ellentétes a nemi sztereotípiákkal.
A 7 hetes próba során a gyerekek vezetésével a szüleik is megismerkedtek a Feladatszervezővel, amely mindenki számára szemmel is jól láthatóvá tette az otthon elvégzett feladatok arányát és segítséget nyújtott az egyenletesebb elosztásban.
Ezért érdemes felosztani a házimunkát
A családi gondoskodás próba tapasztalatai azt mutatják, hogy miközben egyenlőbbé vált a munkamennyiség az apák és anyák között, a házimunka elosztása révén minden családtag több minőségi szabadidőhöz juthat, amit együtt tölthetnek el. „A családon belüli aránytalan munkamegosztás feszült légkörhöz vezethet, melyben valamelyik szülő áldozatnak érzi magát. Ezt a diszharmóniát a gyerekek is érzékelik, amely jelentősen csökkenti felszabadultságukat, szorongást keltve bennük.” – mondta Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta, a Zewa Gondoskodni együtt jó! programjának egyik szakértője. Deliága Éva hozzátette, azért is érdemes a házimunkába bevonni a gyerekeket, mert ez növeli az önállóságukat, kompetenciaérzetüket, sikerélményt és önbizalmat adva nekik.
Hasonlóan vélekedett Jocó bácsi, azaz Balatoni József, az ország legnépszerűbb történelemtanára is, aki szintén szakmai hátteret biztosított a programhoz:
„Tanárként hiszek abban, hogy a felelősségre, tudatosságra történő nevelést már kisebb korban el kell kezdeni, úgy otthon, mint az iskolában. Ehhez elengedhetetlen a szülői, tanári példamutatás: ha a felnőttek egyenlően veszik ki a részüket a feladatokból, akkor a gyerekek számára is ez lesz a természetes, a követendő minta. A hét hétről szóló film pedig pont ezt mutatja be, erre hívja fel a figyelmet”.
Maradjon több idő a boldog pillanatokra!
A családi gondoskodás próbájának zárásaként a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy meséljék el az elmúlt hetek tapasztalatai alapján, milyen lenne számukra a tökéletes világ. A díszlet megalkotása is az ő feladatuk volt, amely során megfigyelhető volt közöttük az új, egyenlőbb dinamika.
„A legfontosabb következtetés, hogy véleményeink nem kőbe vésettek, a nemi szerepek szociális konstrukciók, s mint ilyenek, megváltoztathatók” – mondta Szél Dávid pszichológus, egyetemi oktató és a Zewa Gondoskodni együtt jó! programjának szakértője, aki hozzátette: „Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy már néhány hét alatt komoly változásról számoltak be a családok. És nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is”. Szél Dávid szerint további fontos következtetés, hogy a nemi szerepelvárások már kisiskolás korra kialakulnak, az viszont meglepő, hogy ennyire könnyen tudják a gyerekek ezeket verbalizálni.
Álomfalván mindenki szabadon választhat a jövőjét illetően, a fiúk és a lányok egyenlőek, kedvesek és figyelmesek egymással, erősek, bátrak és szabadon gondolkodnak, megosztják az otthoni feladatokat és közösen gondoskodnak egymásról, hogy több idő maradhasson a boldog pillanatokra.
