Persze igazából már akkor is csak főzni akartam valamit, de legtöbbször igen különleges és számomra ismeretlen alapanyagok kerültek kezeim közé. Mondanom sem kell, halványlila lövetem nem volt egyikről sem, és ugye a feliratok sem sokat segítettek, hogy megvilágosodjak.
Ekkor történt, hogy felfedeztem néhány különös, zöld, zselés golyócskát, melyeket fehér por borított. Igen tudom, ez elég furán hangzik, mégis azt éreztem, hogy meg kell kóstolnom őket, hiszen ezek nélkül nem élet tovább az élet!
Matcha mochi
Első harapásra beleszerettem. Nem is az íze, inkább az állaga miatt - valahová a gumicukor és a zselé közé tudnám elhelyezni. Megtudtam, hogy ez az egyszerű édesség a mochi névre hallgat, és igazából semmi különleges összetevőből nem áll: egy kevés rizsliszt, víz és cukor kell csak hozzá.
Ebből a masszából aztán számtalan fajta mochit lehet készíteni. Én matcha-sat, azaz zöldteásat ettem, üresen. De létezik még számtalan ízesítéssel, formával és töltelékkel készítve: tesznek bele babpürét vagy fagyit, sőt, különböző reszelékekbe, magokba is beleforgatják. Láttam már kókuszosat, de fekete szezámmagosat is.
Itthon sajnos sehol sem találtam a boltok polcain, így hát gondoltam, elkészítem a saját mochimat!
Több videót és receptet is végignéztem a neten, míg végül megtaláltam a legegyszerűbbet és leggyorsabbat. Mutatom az alapot, amit aztán mindenki úgy formálhat saját ízlésére, ahogy csak akar.
Tényleg nem bonyolult elkészíteni, csak kevergetni-kavargatni kell, aztán bedobni a mikróba. Igen, a mikróba! Nem szívesen erőltetem én sem, de sajnos az összes recept azt írja, hogy ezt így kell elkészíteni, így hát nincs más hátra, mint előre! Ha ezzel is megvagyunk, kilisztezett deszkán kinyújtjuk, formázzuk, gömbölygetjük, és ha kedvünk tartja, kókuszreszelékbe vagy szezámmagba forgatjuk a golyócskákat. Hát nem ennivalóak?
