A közösségi gazdaság első ránézésre azt sejteti, hogy az emberek együtt művelnek egy földterületet, azonban nem erről van szó. A közösség ebben a modellben a közösségvállalást jelenti a gazdával; a vásárlók egy idényre szerződnek az adott termelővel, aki ezért cserébe egy éven keresztül, az év elején egyeztetett fix áron látja el őket mindenféle, változatos zöldséggel és gyümölccsel. A vásárló így garantáltan friss és ízletes zöldséghez jut egész évben, ami ráadásul helyi, így a csomagolással és szállítással járó hatalmas ökológiai lábnyom nincs, illetve nem kell a zöldség árába belekalkulálni a közvetítőt (zöldséges, szupermarket) sem.
Nézd meg legújabb Házicsemege-epizódunkat a Biokert Szigetmonostorról, az egyik legrégebb óta üzemelő közösségi gazdaságról:
A gazdák szempontjából emellett a közösen vállalt kockázat az, ami miatt egyre népszerűbb ez a modell. Változó világunkban a szélsőséges időjárás igen komoly kihívás mindenki számára, aki gazdálkodásból él, hiszen ha túl sok vagy túl kevés eső esik, egyes növényfajok termése akár teljes egészében tönkremegy. Ez a hatalmas anyagi veszteség alapból egyedül a gazdát terhelné, a közösségi gazdálkodásban azonban a vásárlók vállalják, hogy fix áron veszik minden alkalommal az aktuálisan termő zöldségeket, így nagy terhet véve le a gazdák válláról.
A modell azonban a vásárlóknak is megéri, hiszen amiből a vártnál jobb a termés, azt is egyenlően szétosztják a gazdák közöttük. Ebből már sejthető, hogy elsősorban azoknak érdemes ezt a gazdasági modellt kipróbálni, akik sokat főznek, szeretnek mindenféle zöldséget és nagyobb mennyiségben is fogyasztják, ha pedig arról van szó, a befőzéstől sem riadnak meg.
Az egyik legrégebben üzemelő közösségi gazdaság a Pető Áron által vezetett Biokert Szigetmonostor. Áron és öt kollégája 14 éve űzik a gazdálkodásnak ezt a formáját, idén nagyjából 120 családot látnak el zöldséggel. Szezonban hetente szállítanak, szezonon elején-végén kéthetente, télen pedig szétosztják azt, ami a kamrában maradt.
Ő úgy látja, vásárlóik elsősorban a zöldségek minősége és változatossága miatt kedvelik biokertjüket és a gazdasági modellt: Áronék egy évben nagyjából 80 féle zöldséget termelnek, így szezonban egy héten átlagosan 8-10 féle jut a vásárlóinak.
Persze minden évben van egy-két fajta, aminek nem sikerül a termesztése, de ekkora választék mellett szinte észrevehetetlen ez a veszteség.
Áron számára emellett az is fontos, hogy folyamatos és közvetlen kapcsolatban áll a vásárlóival. A fontos történésekről hírlevélben tájékoztatja őket, de az átadásokon is személyesen jelen van, hogy visszajelzést kapjon a zöldségekről. Érdekli, mi az, amit nagyon szerettek, hogyan boldogulnak egy-egy ritkább zöldségfajtával, milyen recepteket találtak ki. Az először kísérleti jelleggel bevezetett mángold például akkora siker lett, hogy azóta minden évben ültetnek. Emellett rengetegféle salátát termesztenek, híresen finomak a paradicsomaik és a kukoricájuk, de a zöldbab is óriásira nő a Szentendrei-sziget adottságainak köszönhetően.
Az infláció és az energiaárak folyamatos és drasztikus tempójú emelkedése természetesen a gazdákat is újabb és újabb nehézségek elé állítja. Áron szerint ezek közül a legnehezebb az, hogy év elején kikalkuláljanak egy olyan előfizetői árat az évre, amivel év végére is nyereségesek tudnak maradni. Szerencsére a vásárlók ebben is partnerek, és megértik, miért szükséges az áremelés - ami persze a boltokban vagy a piacon vásárolva sem lenne másként.
Idén 18 közösségi mezőgazdaság üzemel Áronékkal együtt, ebből 4 tag új versenyző, a listájuk a Tudatos Vásárlók weboldalán elérhető. Országszerte találhatók gazdaságok és átvevőpontok, így érdemes körülnézni a lakóhelyünkön is, hátha a környéken is van lehetőség ilyen típusú zöldségvásárlásra.
A cikk és a videó megjelenését a Tudatos Vásárlók Egyesülete támogatta. Ez a tartalom az Európai Unió #OurFood.OurFuture projektje keretében valósult meg, semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
