Ezért haragszom a konyhai kenyértartókra + pár szó a tárolásról

Vannak, akik nem képesek háztartást elképzelni nélküle, míg mások alig tudnak a létezéséről: a kenyértartó egy inszignifikáns, belőlem mégis erőteljes érzelmeket előcsaló konyhai tartozék. Azonnal el is mesélem, miért.

A kenyér és az ember kapcsolata ősrégi, bizonyos alapelemeit azonban még ma, a modern korban is őrzi: például azt az ösztöni kötődést, ami a péktermékhez fűz minket. Ami rendszeresen szorongást okoz, hiszen gondoskodnunk kell a megfelelő tárolási körülményekről annak érdekében, hogy a veknink minél tovább elálljon, minél több napig tudjunk belőle nagy karéjokat vágni, azokat megkenni, velük jóllakni. Aztán lehet az is, hogy csak én gondolok túl egy borzasztóan banális és egyszerű helyzetet, ki tudja…

Mindenesetre észrevettem, hogy van egy viszonylag újnak mondható találmány, ami rendszeresen felbillenti az ember és kenyere közt kialakult harmonikus kapcsolat egyensúlyát. Annak ellenére, abszurd módon, hogy épp a helyzet megkönnyítésére lett feltalálva. Rövid hőbörgés következik a kenyértartók lehetetlen természetéről, no meg persze, a hasznosság érdekében, pár tipp is.

Ezért haragszom a konyhai kenyértartókra+ pár szó a tárolásról

A dolog egész szépen indult

Nos, kapcsolatom ezzel a szerkezettel messzebbre nyúlik vissza: először nagyszüleim Lónyay utcai lakásában találkoztam vele, ekkor még bármiféle ellenérzés nélkül tekintettem a felnyitható fedéllel rendelkező fadobozra, ami rendszeresen az uzsonnák és reggelik egyik fő alapját rejtette.

Egy varázsdoboznak tűnt, amiből sosem fogyott el a friss(nek mondható) kenyér, amire aztán sóvárogva kenhettük a margarint, pakolhattuk a párizsit vagy épp a lekvárt.

Régi darab volt, az aljában ráccsal, garázsajtóként nyitható fedele már külön izgalmas volt egy nyolcéves gyermek számára, főleg, ha tudta, hogy alatta valami ehető rejlett. No meg persze egy egész halom morzsa – a rácsnak ugyan szerepe volt a kenyér frissentartásában, azonban a vekniből lehulló apró szemeket is ugyanúgy elnyelte, amelyek csak gyűltek és gyűltek a kenyértartó aljában.

Egyszóval ezen a ponton még semmi problémám nem volt a szerkezettel, bár sokat nem is tudtam róla, és szorosabban nem is képezte részét az életemnek – legalábbis a reggeliket és uzsonnákat leszámítva.

Valami, valahol eltörött

Aztán évek teltek el anélkül, hogy kinyitottam volna egy kenyértartót is, egészen addig, míg a legújabb albérletem konyhájában szemben nem találtam magam egyel. Modernebb darab volt, fényes, krómozott felülettel, rugós nyitófedéllel. Rögtön eszembe jutott a nagyszülői otthon konyhai darabja, és már előre örültem, hogy milyen jó lesz: „ebben a lakásban aztán majd egy darab kenyeret sem kell kidobni!” – gondoltam.

De milyen nagyot tévedtem! Ugyanis minden, amit a régi fadobozban olyan szimpatikusnak találtam, hiányzott ebből a 21. századi apparátusból. A beköltözést követő első héten boldogan helyeztem el benne egy szép darab kovászos veknit… csak azért, hogy három nappal később bepenészedve dobjam ki majdnem a felét. Aztán az eset megesett még egyszer… és még egyszer, én pedig minden egyes alkalommal egyre csak jobban haragudtam az ártatlan kis dobozra, no, meg persze magamra, amiért nem figyeltem jobban, nem tettem meg mindent a vekni épségéért.

A nagyszülői otthon tartója valahogy így festett (csak sötétebb színben)

Tárolási tippek az engesztelődés jegyében

Persze a megannyi kudarcból azért tanultam is, és időközben arra is rájöttem, hogy nem mindenben én vagyok a hibás, hanem vannak a kenyértartós tárolásnak határai, szabályai, szem előtt tartandó követelményei. Ezek következnek alant:

  • alapvetően a legjobban egy fából készült tartóval járunk, a fém túl jól elzárja a kenyeret a levegőtől, ami ugyan megakadályozza a kiszáradást, a penészedést azonban ösztönzi
  • érdemes olyan dobozt venni, ami alul ráccsal rendelkezik, ha pedig nincs benne, tegyünk magunk az aljába egy fából vagy fémből készült rácsot: ez engedi majd alul is lélegezni a veknit, nem fog benedvesedni és (megint) bepenészedni
  • mindenképpen távolítsuk el a kenyeret a boltban/pékségben kapott zacskóból: mindegy, hogy papír vagy nejlon (utóbbi esetben kétszer olyan gyorsan cselekedjünk), nem tesz majd jót a pékterméknek a „dupla csomagolás”
  • persze ez már a személyes ízlés területére hatoló tanács, azonban mégis érdemes lehet megfogadni, ha másért nem, hát az egészségünk érdekében: az olcsó, ipari kenyerek hajlamosabbak a gyors száradásra, de egyben (nem megfelelő tárolási körülmények közt) a penészedésre is – vegyünk, ha tehetjük, kovászos kenyereket, azon belül is teljes kiőrlésű vekniket, meglátjuk majd, tovább eléldegélnek

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Ezek a cikkek is segíthetnek a konyhában:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Címlapról ajánljuk

5+1 kerti munka, amit még augusztusban végezz el, ha ősszel...

Augusztusban a kert még javában ontja a terméseket, a virágágyások színesek, a fűszernövényekből pedig sokszor már annyi van, hogy alig győzzük felhasználni őket. A nyár vége azonban nemcsak a betakarításról szól, lassan érdemes felkészíteni a kertet az őszre is, hiszen néhány hét múlva már egészen más feladatok kerülnek előtérbe.

Macsuga Viktória

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.

Palacsinta alaprecept

Kicsik és nagyok kedvence a palacsinta. Akár sós, akár édes töltelékkel készíted, a legfontosabb, hogy az alap rendben legyen: ez a mi tökéletes palacsinta alapreceptünk, amiben biztosan ...