Vannak olyan szakácskönyvek, amelyek generációkon keresztül meghatározták azt, mit gondolunk idehaza a gasztronómiáról. Cikkünkben három olyan hölgyet mutatunk be, akik évtizedeken át komoly befolyással voltak arra, mit és hogyan főznek a magyar háziasszonyok, ugyanis szakácskönyveik olyan kulturális közös nevezők, amelyekről az elmúlt évtizedekben mindenki hallott, akinek van egy kevés köze a főzéshez. Sok személyes emlék kapcsolódik ezekhez a kötetekhez, nem kevesen a házikoszt barátságos melegségével asszociáljuk munkáikat.
Horváth Ilona
Az 1906-ban, Brassóban született tanárnő, Horváth Ilona a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium leánykollégiumának igazgatójaként főzést és háztartási ismereteket is oktatott az intézményben. Itt írta meg híres szakácskönyvét, ami először 1955-ben jelent meg, és ami azóta is újabb és újabb kiadásokat ért meg, és alig van olyan magyar család, ahol nem található meg a könyvespolcon a könyv.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vaskos kötetnek csak egy része fűződik Horváth Ilona nevéhez, a munka nagy részét F. Nagy Angéla végezte el 1970-ben, aki amúgy saját jogon is bekerült válogatásunkba. A ma már kicsit idejétmúltnak, talán spórolósnak ható receptek a kellemetlen emlékű magyar ötvenes évek világában keletkeztek, de aki egy igazán klasszikus pörköltet vagy rácsos linzert szeretne elkészíteni pontos és alapos segítséget kaphat ehhez ebből a könyvből.
Horváth Ilona: Szakácskönyv
Tudtad?
Az akció időtartama: 2017. november 1-30.
Rendelj most a lira.hu webáruháztól 2000 Ft felett, és könyveidet az MPL ingyenesen kiszállítja! Több, mint 3000 átvételi pont közül választhatsz!
F. Nagy Angéla
F. Nagy Angéla Örkény István író feleségeként egyszer hisztériás rohamot kapott, amikor látta, hogy férje és annak barátai intellektuálisan izgalmas életet élnek, míg az ő napjait a mosás, a főzés és a gyermeknevelés tölti ki. Örkény segítségével a háziasszony elkezdett gasztronómiai témájú cikkeket írni, majd később számtalan szakácskönyv szerzőjeként vált ismertté, és a Magyar Konyha főszerkesztőjeként volt nagy hatása a hazai gasztrokultúrára. Például az, hogy zsír helyett étolajat használnak a magyar háziasszonyok, F. Nagy Angéla szerint az ő érdeme volt. Érdekes adalék, hogy Örkény fiatal feleségeként Angéla eleinte nem tudott főzni, mert egy pompás szakácsnő is költözött vele új háztartásába. Amikor a kitűnő szakácsnőt elcsábították tőle, Angéla anyósától tanult meg főzni. A kényszerű elfoglaltságból végül hivatás lett.
F. Nagy Angéla: Kedvenceim szakácskönyve
Lajos Mari
A hetvenes években műfordítóként és szinkrondramaturgként is tevékenykedő Lajos Mari és fotós férje, Hemző Károly a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján rukkolt elő szokatlanul látványos és igényes ételfotókkal díszített szakácskönyvsorozatával. A koncepció újszerűsége a látványos, színes képekben rejlett. A házaspár egy nagy kötetet szeretett volna kiadni Barátaimtól barátaimnak címmel, ám egy ilyen színes, igényes kiadvány olyan drága lett volna, hogy végül fejezetenként jelent meg a kötet. Mindegyik 99 receptet tartalmazott 33 fotóval. Az eredetileg 12 kötetesre tervezett népszerű sorozatnak már majdnem 27 kötete jelent meg.
