Az 1950-es években jött létre a hazai közétkeztetési rendszer, amikor az volt a cél, hogy olcsón tudjanak sok embert jóllakatni. Ez a hozzáállás hosszú évtizedeken át rányomta a bélyegét arra, ahogy a magyarok az evésről és az ételekről gondolkoznak. Miután több generációt is traumatizált az iskolai menza tükörtojásos spenótja és csokiöntetes piskótakockája, megérett az idő a változásra. Ennek katalizátorai a IX. kerületben az édesanyák voltak.
Mamák a menzáért, azaz a MAMZA
Ahogy arról Tarcali Eliza Csenge, a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központ dietetikusa mesélt, a szülők rendszeresen visszajeleznek számukra az iskolai menzán felszolgált ételekkel kapcsolatban. Főként az ételek ízvilágát, állagát, mennyiségét és a zöldségek arányát – például egy levesben – kifogásolják. Ahogy a dietetikus elmondta, ezek között vannak olyan problémák, melyeket azonnal tudnak orvosolni, és vannak olyanok, amiket nem. Barabás-Sánta Edina és Tóth Szilvia, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola SZMK képviselői megelégelték ezt, és úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a kezdeményezést, hogy alapjaiban szabják újra az iskolai menzát. Így jött létre a MAMZA, a szülői munkaközösségek alulról szerveződő csoportja.
Szeretnénk tágabb körben is közös platformra hozni a szülőket, hogy ezáltal az önkormányzatok és étkeztetők felé is nagyobb erőt tudjunk képviselni. Célunk továbbá, hogy a családokat is bevonjuk az élményfoglalkozásokba, és biztosítsuk a tudáscserét
– mesélte Barabás-Sánta Edina a motivációjukról, miért vágtak bele ebbe a lehetetlennek tűnő küldetésbe.
Igényeikkel és javaslataikkal megkeresték a Ferencvárosi önkormányzatot, ahol nyitott fülekre találtak, így indult el a közös munka. Ennek eredményeként Ferencvárosban most új, ambiciózus közbeszerzési pályázatot írtak ki a gyermekétkeztetésre, melynek célja, hogy a fenntarthatóság és minőség is teret kapjon a menzákon.
Svédasztalok és szabadszedés
Ahogy azt a kerület által szervezett sajtótájékoztatón megtudtuk, egy jelenleg még nyitott közétkeztetési közbeszerzési pályázatról van szó, amelynek elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelnie a pályázóknak. Eszerint elsőként idén novembertől két iskolában, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában és a Mester utcai Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – jövőre pedig a kerület többi oktatási- és nevelési intézményében – kell a nyertes cégnek a normál étkezők számára biztosítani a szabadszedéses rendszert. Ennek a lényegében svédasztalos megoldásnak az előnye, hogy a kihelyezett referenciaadag mellett a gyerekek maguk szedhetnek a tányérjukra, annyi ételt, amennyi jólesik nekik. A remények szerint így jelentősen csökkenni fog az ételpazarlás. Jelenleg a megmaradt ételeket zöld energiaként újrahasznosítják, de vannak olyan étkeztető cégek, amelyek kapcsolatban állnak a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, így a főzőkonyhákról a felesleges ételt ők juttatják el a rászorulóknak (a kiszállított ételeket élelmiszerbiztonsági okokból már nem lehet eladományozni). A Hungast étkeztetőcég képviselői az eseményen meséltek az általuk üzemeltetett szabadszedéses Szupermenzákról.
Ezeken a helyeken táblákkal figyelmeztetik a gyerekeket, hogy bármennyit szedhetnek, de a fő, hogy az ebéd végén üres legyen a tányérjuk. Naponta monitorozzák az ételhulladék mennyiségét, amit másnap kiírnak a táblára. Azt tapasztalták, hogy ennek érezhető hatása volt.
Valószínűleg senkinek sem újdonság, hogy a gyerekek mennyire válogatósak tudnak lenni, különösen, ha egészséges ételekről van szó.
Ezért szeptembertől edukatív céllal ételműhelyeket és -kóstolókat tartanak majd, hogy ezzel is felkészítsék a gyerekeket a szabadszedéses rendszerre, és fejlesszék az ételekhez fűződő kapcsolatukat.
Ahogy a Hungast képviselői elmondták, a gyerekek a kirívó színű ételeket nagyobb eséllyel utasítják vissza, így például a cékla nagy mumus (savanyúságként azonban megeszik a gyerekek). Sőt, több különböző iskolában egymástól függetlenül elterjedt például a Barbie-spagetti és Barbie-szendvics elnevezés a céklás ételekre, a tavalyi Barbie című film miatt. Bár ez ritka, de akár egy-egy véleményvezér is befolyásolhatja, hogy mit esznek meg a gyerekek. A Hungasthoz az egyik helyszínükről az a visszajelzés érkezett, hogy gond volt az eperlevessel, de kiderült, az egyik véleményvezér gyerek elnevezte Barbie-levesnek, emiatt, akik vele egy időben ebédeltek, nem ették azt meg. Hangsúlyozzák, az otthoni edukáció és a tanárok nyitottsága is fontos eleme a változásnak. A MAMZA tervei között is számos olyan kezdeményezés szerepel, amivel az otthoni étkezés is tudatosabb és fenntarthatóbb lehet, így például kosárközösségek megismerése, délutáni sulipiacok és piknikek. A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolába még vertikális kertet is szeretnének telepíteni.
A szabadszedéses rendszer olcsóbb, fenntarthatóbb is
Ahogy megtudtuk, a szabadszedéses rendszernek egyszeri beruházási költsége (melegítő és hűtőtálalók) van, ezt az önkormányzat állja. Ugyan a jobb minőségű élelmiszerek drágábbak, a kevesebb ételhulladék révén tervezik kompenzálni a plusz költséget. Kovács András alpolgármester az újságírók kérdésére elmondta, először azért is két iskolában vezetik be a rendszert, hogy fény derüljön az anyagi vonzataira.
Szezonalitás a tányérokon, heti egy húsmentes nappal
A pályázaton győztes étkeztetőnek naponta egy levest és kétféle főételt kell biztosítania majd novembertől, úgy, hogy utóbbiak egyik elemükben sem tartalmazhatnak azonos ételt. A fenntartható szemléletet jelzi, hogy heti egy húsmentes napot is bevezetnek, és a teljes kiőrlésű gabonák mennyiségét is szeretnék növelni a menüben.
Az élelmiszermérnökök gyakran mást gondolnak a teljes kiőrlésű gabonákról, mint a dietetikusok, de magas rosttartalmuk miatt fontosnak tartjuk ezek fogyasztását. Ha a jövőben esetleg tudományos kutatások majd mást mondanak erről, akkor ahhoz igazodunk, de jelen állás szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás részét képezik a teljes kiőrlésű élelmiszerek, ráadásul a közétkeztetési rendelet szerint is biztosítanunk kell ezeket
- magyarázta Tarcali Eliza Csenge.
Előremutató újítás a salátabár bevezetése, hiszen gyakori kritika az iskolai menzákkal szemben a kellő mennyiségű zöldség hiánya. Minden nap háromféle szezonális zöldséget és kétféle öntetet kell kínálni a salátabárban, azzal, hogy a téli időszakban egy zöldség és egy öntet felhasználásával készült salátát kell biztosítania az étkeztetőnek.
Külön figyelmet fordítanak a diétásan étkezőkre is
A kerület 3650 gyereke közül jelenleg 105-en igényelnek speciális étrendet. Van köztük glutén-, tej-, liszt- és tojásmentes étrendet követő, valamint fruktózszegény vagy épp hisztaminérzékenyekre szabott diétát igénylő tanuló is.
A számukra megfelelő ételt személyre szabottan, egyenként lecsomagolva biztosítják a tálalás helyszínére, akárcsak a vegetáriánus és sertésmentesen étkezők számára.
„Vallási okokra hivatkozva lehet kérni vegetáriánus és sertésmentes étkezést. Ők nem számítanak se normál étkezőnek, se diétásnak. A rendelet előírásainak megfelelően biztosítjuk számukra is a kellő a tápanyagokat. Nincsenek most sokan, de a számuk növekszik.”
A fenntartható szemlélet nem csak az ételekben köszön vissza
Külön értékelési szempont a pályázatban a környezetbarát egyéni csomagolóanyagok használata, továbbá, ha a kiszállítás hibrid vagy elektromos jármű használatával történik. Az ételek minősége mellett jelenleg sok iskolában problémát jelent a rendelkezésre álló idő is: van, ahol 10-15 percük van, hogy megebédeljenek. A nyugodt, megfontolt evésre semmiképp sem elegendő.
A MAMZA célja, hogy ezen a téren is legyen változás, és hogy összességében az étkezés élmény legyen a gyerekeknek, ne rohanás és stressz.
A reformot egy Budapest Fővárossal közös EU-s program, a SchoolFood4Change támogatja.
Címlapkép: Stepán Virág
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Olvass további izgalmas interjúkat az oldalról:
- Nem félnek ugrani, és ez be is jön nekik – Hogy lett a nagykanizsai Lokalistából sikersztori?
- „A gasztronómia nem egy rögzült állapot, folyton új és új formákat, színeket, illatokat, alakokat ölt magára” – Interjú Váncsa Istvánnal
- „A minőségből, csak azért, hogy a süti olcsóbb legyen, nem vagyok hajlandó engedni” – Interjú Kara Zsuzsannával, az Arácsi Cukrászda tulajdonosával
