Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Ilyen volt az iskola szüleink és nagyszüleink idejében

Tekerjük kicsit vissza az időt, és nézzük meg, milyen volt az élet az iskolában nagyszüleink és szüleink idejében. Egészen más volt, ugye? 

Már csak pár nap, és újra becsöngetnek, és bár normális időkben azt mondanánk, hogy valószínűleg kevés gyerek várja az első csengőszót, csaknem fél éves kihagyás után azonban úgy gondoljuk, a gyerekek most talán nagyobb lelkesedéssel térnek vissza az iskolába, mint valaha. 

Miben volt más az iskola szüleink és nagyszüleink idejében? Kicsit körülnéztünk a Fortepan oldalán, ahol természetesen számos régi, sokatmondó, nosztalgikus képre leltünk. 

Leányiskola tablóképe 1899-ből. Néhány évvel a kép készülte előtt, 1896-ban még csak a gyermekek 79%-a járt iskolába, ez a szám 1913-ban már 93% volt. 

Az osztálytermek hol tömve voltak, hol viszont egészen szellősen elfértek a gyerekek. A Jezsuita Levéltár egyik 1914-es fotóján már matrózblúzos egyenruhában tanultak a gyerekek. Látjátok, milyen nagy, kényelmesnek tűnő padokban ültek? 

Egy fotó erejéig még a padra is fel lehetett ülni, ez a viselkedés azonban a legtöbb helyen egyáltalán nem volt megengedett a harmincas években. 

A testnevelésórák 1921-től voltak kötelezőek az iskolában. Ez a fotó több mint harminc évvel később született a ma Pannónia Általános Iskolaként ismert intézményben. 

Sok iskolát akkoriban külön táblával jelöltek, néhány évvel ezelőtt még mi is láthattunk a fővárosban néhány hátrahagyott relikviát. 

Kinek van kedve hazamenni? Na jó, biztos nem ez a kérdés hangzott el az órán, mindenesetre egy nagyon okos osztályról lehetett szó, ha ennyien jelentkeztek. 

Nem feledkezhetünk meg az ellenőrzőkről sem, amikbe legalább egyszer biztos, hogy mindenki kapott beírást. Úgy tűnik, 1967-ben sem volt ritka, hogy valaki csíntalanságot követett el, például lóversenyt rendezett az iskola területén. 

Mi volt még a táskában? Tolltartó, ceruza, könyvek na és persze a régi, kék és piros füzetek, amiket érdemes volt bekötni, nehogy a tanár megrójon minket a szamárfülek miatt. 

Te mennyire vigyáztál a hátitáskádra? Legalább annyira, mint ezek a százhalombattai fiúk, ugye? 

A vékony táskákba csak összenyomott szendvicsek férhettek, éppen ezért már akkoriban is szokás volt uzsonnás dobozt, pontosabban uzsonnás táskát cipelni, pont úgy, mint ezek a Kosztolányi Dezső tér sarkán lencsevégre kapott lányok. 

Aztán nem ám csak úgy szétszórni a morzsákat vagy elcsepegtetni a gyümölcs levét, tessék a padban enni!

A ruhák tisztán tartására és arra, hogy ne lehessen különbséget tenni szegény és tehetősebb családból származó gyerekek között, tökéletes megoldás volt az egyenruha és az iskolaköpeny! Kinek ismerős ez a farkasfogas köpeny, valamint a jól sercegős, 100%-ig műszálas kék köpeny? 

Tudtátok, hogy 1973-ban még iskolaköpeny-divatbemutatót is tartottak? 

Mielőtt továbbmennénk, ha iskolai viseletről van szó, ki ne emlékezne a köpenynél is rosszabb, cuppanós és össze-vissza feszülő tornaruhára? A fiatalok egy része még pamutból készített változatban élvezhette a tesiórákat, akinek viszont már csak a nejlon jutott, egészen biztos, hogy nem volt elégedett ezzel a viselettel. 

Az iskola szervezésében vasat is lehetett gyűjteni, hiszek mindenki tudta: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!”

Aztán ha eljött a május 1., a kis úttörők masírozhattak az utcán! Kinek van még meg a kendője? És az úttörők 12 pontjából hányra emlékszel még? 

A nyolcvanas években aztán már elkezdtek lazulni a dolgok, már az sem volt tiltott, hogy a fiatalok kigombolják az iskolaköpenyt, vagy esetleg kedvenc együtteseik felvarróit, kitűzőit aggassák fel rá. Sok helyen a nyolcvanas évek végére már nem is volt kötelező viselet, jöhettek a szabadabb, lengébb és jóval komfortosabb viseletek! 

Ez is érdekelhet: 

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!