A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan idegsejteket azonosítottak a bélben, melyek befolyásolják az emberek étkezési viselkedését. Eddig is tudtuk, hogy a bél és az agy összeköttetésben áll, aminek a legegyszerűbb magyarázata, hogy az agy mindennel összeköttetésben áll. Ezeket a kapcsolatokat vizsgálva a kutatók fontos felfedezéseket tehetnek az elhízással, egyéb anyagcserezavarokkal és talán a különböző evészavarokkal kapcsolatban is.
Az étkezési zavar nem csak lelki eredetű
Az étkezési zavarokra általában pszichiátriai problémaként gondolunk, de esélyes, hogy legalább részben hozzájárul kialakulásukhoz, ha az agy és az emésztőszervek idegi kapcsolata hibásan működik.Érdekes ilyen szempontból a bulimia: az ebben szenvedő betegek rettenetesen sok ételt képesek megenni egyszerre. Az, hogy ettől az ételtől megpróbálnak hányás útján megszabadulni, talán inkább lelki eredetű jelenség, mint a betegség másik jellemző tünete, hogy úgymond „van kedvük ahhoz”, hogy a szükségesnek a sokszorosát egyék meg egyszerre.
A belek tágulása jelzi, hogy elég volt
Az úgynevezett bolygóideg sejtjeit vizsgálták, ami a központi idegrendszert a gyomorral és a béllel is összeköti. Az ebben és elágazásaiban található idegsejteket genetikai jellemzőikre vizsgálták, és úgynevezett stretch, azaz tágulásra érzékeny receptorokat találtak.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az evés okozta tágulás a gyomorban és a belekben az, ami a jelzést leadja az agynak, hogy már nem vagyunk éhesek. Tehát amikor eszünk, és az étel mennyisége a gyomorban átlép egy bizonyos határt, akkor a tágulásra érzékeny receptorok jelzik az agynak, hogy jóllaktunk.
Ez is érdekelhet!
Rettegett az ételektől a 7 éves kisfiú, csak ezt az egy dolgot volt hajlandó megenni
Ezért lehet csak étellel jóllakni
Emellett olyan idegsejtek is léteznek, melyek a tápanyagfelvételt érzékelik, ami magyarázat arra, hogy például a papírtól miért nem lehet jóllakni, még ha vannak is emberek, akik ezt bevetik fogyást elősegítő, szuper veszélyes módszerként.
Az említett kutatásból azonban az derült ki, hogy nem a tápanyagfelvételt jelző idegsejtek állítják le az evést, legalábbis az egerekben, akiken a kísérletet végezték, hanem a tágulást jelző receptorok. Sőt, úgy tűnik, hogy az állatoknál a tápanyagok mennyisége egyáltalán nem befolyásolta, hogy mikor érzik úgy, hogy eleget ettek, hanem kizárólag az, hogy mikor tágult ki megfelelő mértékben a hasuk.
Gyomorszűkítés
Eddig például azt hitték, hogy a gyomorszűkítő műtétek azért veszik el az azon átesett emberek étvágyát, mert kisebb gyomorból sokkal gyorsabban távozik az étel. Most azonban már azt feltételezik, hogy a kisebb gyomor miatt a tágulást érzékelő idegsejtek hamarabb jeleznek az agynak, hogy a páciens már nem éhes.
Ezeket láttad?
Ezeket olvastad már?
9 jel, hogy egy rejtett nárcisztikus emberrel van dolgunk
Mi van akkor, ha a környezetünkben olyan nárcisztikus ember ólálkodik, akiről ezt nem lehet elsőre megmondani?
Kessel
Lekövérezte 3 éves kisfia, azóta 63 kilót fogyott
Amint meghallotta a kisfia szájából, hogy „kövér”, azonnal változtatott.
Liptai Lilla
Tényleg elhízunk, ha keveset alszunk?
Aki keveset alszik, az hízik, ennek egyik oka pedig az étkezési szokások változása a kialvatlanság hatására.
Kessel
Ezek az élelmiszerek a legkevésbé ártalmasak a környezetre
Nyilván az lenne a legjobb a természetnek, ha nem táplálkoznánk, de az életben maradás folyamatos kompromisszumok sorozata.
Kessel
