Így jelzi a has, hogy elég volt az evésből

Az emberi bélben érzékelő idegsejtek találhatók, melyek kontrollálják az étvágyat.

A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan idegsejteket azonosítottak a bélben, melyek befolyásolják az emberek étkezési viselkedését. Eddig is tudtuk, hogy a bél és az agy összeköttetésben áll, aminek a legegyszerűbb magyarázata, hogy az agy mindennel összeköttetésben áll. Ezeket a kapcsolatokat vizsgálva a kutatók fontos felfedezéseket tehetnek az elhízással, egyéb anyagcserezavarokkal és talán a különböző evészavarokkal kapcsolatban is.

Az étkezési zavar nem csak lelki eredetű

Az étkezési zavarokra általában pszichiátriai problémaként gondolunk, de esélyes, hogy legalább részben hozzájárul kialakulásukhoz, ha az agy és az emésztőszervek idegi kapcsolata hibásan működik.Érdekes ilyen szempontból a bulimia: az ebben szenvedő betegek rettenetesen sok ételt képesek megenni egyszerre. Az, hogy ettől az ételtől megpróbálnak hányás útján megszabadulni, talán inkább lelki eredetű jelenség, mint a betegség másik jellemző tünete, hogy úgymond „van kedvük ahhoz”, hogy a szükségesnek a sokszorosát egyék meg egyszerre.

A belek tágulása jelzi, hogy elég volt

Az úgynevezett bolygóideg sejtjeit vizsgálták, ami a központi idegrendszert a gyomorral és a béllel is összeköti. Az ebben és elágazásaiban található idegsejteket genetikai jellemzőikre vizsgálták, és úgynevezett stretch, azaz tágulásra érzékeny receptorokat találtak.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az evés okozta tágulás a gyomorban és a belekben az, ami a jelzést leadja az agynak, hogy már nem vagyunk éhesek. Tehát amikor eszünk, és az étel mennyisége a gyomorban átlép egy bizonyos határt, akkor a tágulásra érzékeny receptorok jelzik az agynak, hogy jóllaktunk.

Ez is érdekelhet!

Rettegett az ételektől a 7 éves kisfiú, csak ezt az egy dolgot volt hajlandó megenni

Ezért lehet csak étellel jóllakni

Emellett olyan idegsejtek is léteznek, melyek a tápanyagfelvételt érzékelik, ami magyarázat arra, hogy például a papírtól miért nem lehet jóllakni, még ha vannak is emberek, akik ezt bevetik fogyást elősegítő, szuper veszélyes módszerként.

Az említett kutatásból azonban az derült ki, hogy nem a tápanyagfelvételt jelző idegsejtek állítják le az evést, legalábbis az egerekben, akiken a kísérletet végezték, hanem a tágulást jelző receptorok. Sőt, úgy tűnik, hogy az állatoknál a tápanyagok mennyisége egyáltalán nem befolyásolta, hogy mikor érzik úgy, hogy eleget ettek, hanem kizárólag az, hogy mikor tágult ki megfelelő mértékben a hasuk.

Gyomorszűkítés

Eddig például azt hitték, hogy a gyomorszűkítő műtétek azért veszik el az azon átesett emberek étvágyát, mert kisebb gyomorból sokkal gyorsabban távozik az étel. Most azonban már azt feltételezik, hogy a kisebb gyomor miatt a tágulást érzékelő idegsejtek hamarabb jeleznek az agynak, hogy a páciens már nem éhes.

Ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

viacímlapfotó

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Te tudtad, hogy ez a különbség a lángolt és füstölt...

Kolbászt a világ minden táján esznek, de a magyarok által kedvelt, pirospaprikával és fokhagymával, különböző fűszerekkel készülő változatok csak a mi térségünkben elterjedtek igazán, attól függetlenül, hogy sok országban rajonganak értük. De mi a különbség a boltokban leggyakrabban kapható lángolt és füstölt kolbász között?