A húsvét ikonikus ételei – a sonka és a tojás miértje

Újra itt a húsvét, és ideje a nagytakarítás mellett előhalászni a húsvéti recepteket is. A sok különböző desszert és saláta mellett visszatérő étek a sonka és a tojás, amivel nehéz betelni. De azon túl, hogy ilyenkor gondolkodás nélkül és korlátlan mennyiségben lakunk jól velük, tudjuk-e, miért esszük húsvétkor?

A sonka-tojás duója a húsvéti asztalon kötelező elem. Mondhatni nem telhet el, úgy húsvét, hogy ez a kettő ne kerüljön egyebek mellé a tányérunkra, mint a kalács, torma, újhagyma, retek és különböző majonézes saláták. De igazából honnan ered, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepén a sonka és tojás nagyüzemi módon készül az otthonokban vagy kerül felvásárlásra?

Néhány húsvéti recept:

A tojás szimbolikus jelentése

Mint a kereszténység legnagyobbjaként számontartott ünnep, a húsvét során többféle módon is előkerülő tojás az újjászületést hivatott szimbolizálni. Ezen talán nem is csodálkozunk, hiszen Jézus feltámadásának ünnepe, ráadásul a böjti időszak alatt a keresztények nemcsak a húst, hanem a tojást is elhagyták a húsvétot megelőző 40 napban.

Az első feljegyzések, amik megemlítik a tojást húsvét kapcsán körülbelül 500 évvel ezelőttről származnak, de észak-afrikai keresztény törzsek már korábban festettek tojásokat húsvétkor.

A tojás pingálás egyébként már az ókorban bevett szokás volt, amivel a tavasz érkezését várták. A tyúktojás mellett strucctojás is sokszor került „ecset” vonás alá, és az első keresztények Mezopotámiában vették át ezt a szokást.

A húsvéti tojás festés régi hagyomány

A sonka, mint „szezonális” étel

Egyrészt a böjtöt követően igazi megváltás volt a hús újbóli fogyasztása, másrészt a hűtő viszonylag újkeletű találmány, ugyanis körülbelül 100 éves mindössze. A téli fagyokban még jól lehetett tárolni a pincében a húst, de ahogy jött a tavasz és hozta magával a meleget, azzal párhuzamosan kellett a télire bespájzolt húst megenni, hogy ne váljon az enyészet martalékává.

Éppen ezért a fridzsider feltalálása előtt a hús is szezonális tavaszi étel lett a zöldségek és gyümölcsök mellett.

A disznóvágást akkortájt mindig a téli időszak elejére időzítették, és mivel a füstöléssel a sonkát lehetett a leghosszabb időre tartósítani így ez maradt meg a tél végére.

Gazdag, húsvétra hangolt asztal

Hazánkban kevésbé elterjedt a bárány, mint a húsvéti lakoma kelléke, de ez teljes mértékben tradíció és jelkép a keresztény vallásban, hiszen a zsidó vallás disznóhús tilalma miatt bárányt ettek. Ráadásul a bárány Jézus jelképe, mint Isten báránya.

Források itt: 1., 2., 3.


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Egyedényes kókuszos csirkés rizs

Ez az egyedényes kókuszos csirkés rizs igazi megmentő a rohanós napokon, amikor valami finomat ennél, de nincs kedved órákig a konyhában állni. Egyetlen lábasban készül, mégis gazdag, ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...

Palacsinta alaprecept

Kicsi és nagyok kedvence a palacsinta. Akár sós, akár édes töltelékkel készíted, a legfontosabb, hogy az alap rendben legyen: ez a mi tökéletes palacsinta alapreceptünk, amiben biztosan ...