A húsvét ikonikus ételei – a sonka és a tojás miértje

Újra itt a húsvét, és ideje a nagytakarítás mellett előhalászni a húsvéti recepteket is. A sok különböző desszert és saláta mellett visszatérő étek a sonka és a tojás, amivel nehéz betelni. De azon túl, hogy ilyenkor gondolkodás nélkül és korlátlan mennyiségben lakunk jól velük, tudjuk-e, miért esszük húsvétkor?

A sonka-tojás duója a húsvéti asztalon kötelező elem. Mondhatni nem telhet el, úgy húsvét, hogy ez a kettő ne kerüljön egyebek mellé a tányérunkra, mint a kalács, torma, újhagyma, retek és különböző majonézes saláták. De igazából honnan ered, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepén a sonka és tojás nagyüzemi módon készül az otthonokban vagy kerül felvásárlásra?

Néhány húsvéti recept:

A tojás szimbolikus jelentése

Mint a kereszténység legnagyobbjaként számontartott ünnep, a húsvét során többféle módon is előkerülő tojás az újjászületést hivatott szimbolizálni. Ezen talán nem is csodálkozunk, hiszen Jézus feltámadásának ünnepe, ráadásul a böjti időszak alatt a keresztények nemcsak a húst, hanem a tojást is elhagyták a húsvétot megelőző 40 napban.

Az első feljegyzések, amik megemlítik a tojást húsvét kapcsán körülbelül 500 évvel ezelőttről származnak, de észak-afrikai keresztény törzsek már korábban festettek tojásokat húsvétkor.

A tojás pingálás egyébként már az ókorban bevett szokás volt, amivel a tavasz érkezését várták. A tyúktojás mellett strucctojás is sokszor került „ecset” vonás alá, és az első keresztények Mezopotámiában vették át ezt a szokást.

A húsvéti tojás festés régi hagyomány

A sonka, mint „szezonális” étel

Egyrészt a böjtöt követően igazi megváltás volt a hús újbóli fogyasztása, másrészt a hűtő viszonylag újkeletű találmány, ugyanis körülbelül 100 éves mindössze. A téli fagyokban még jól lehetett tárolni a pincében a húst, de ahogy jött a tavasz és hozta magával a meleget, azzal párhuzamosan kellett a télire bespájzolt húst megenni, hogy ne váljon az enyészet martalékává.

Éppen ezért a fridzsider feltalálása előtt a hús is szezonális tavaszi étel lett a zöldségek és gyümölcsök mellett.

A disznóvágást akkortájt mindig a téli időszak elejére időzítették, és mivel a füstöléssel a sonkát lehetett a leghosszabb időre tartósítani így ez maradt meg a tél végére.

Gazdag, húsvétra hangolt asztal

Hazánkban kevésbé elterjedt a bárány, mint a húsvéti lakoma kelléke, de ez teljes mértékben tradíció és jelkép a keresztény vallásban, hiszen a zsidó vallás disznóhús tilalma miatt bárányt ettek. Ráadásul a bárány Jézus jelképe, mint Isten báránya.

Források itt: 1., 2., 3.


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Így gondozzuk helyesen az aloe verát

Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?