Testünk ideális hőmérséklete nagyjából 37 °C – ez az a szint, ahol a szerveink optimálisan működnek. Ha a belső hőmérsékletünk ennél tartósan magasabb – például eléri a 39-40 °C-ot –, az akár szervkárosodáshoz is vezethet. Ezért a szervezet többféle módszert is bevet, hogy fenntartsa az egészséges hőháztartást.
A hőleadás elsődleges formája a sugárzás – ez a testhő körülbelül 60%-ának leadásáért felelős. Ha ez nem elég, beindul az izzadás, amely további 22%-nyi hőt képes eltávolítani. Forró környezetben ez válik a legfontosabb hűtő mechanizmussá. A fennmaradó hő a levegőbe (vagy vízbe) történő hőátadással, valamint szilárd felületekkel való érintkezéssel távozik.
A hőleadásban szerepet játszanak a bőrközeli erek is: ezek kitágulnak, így a vér közelebb kerülhet a bőr felszínéhez, ahol a hő könnyebben távozik. Eközben a bőr szőrszálai is laposan fekszenek, hogy a körülötte áramló levegő hűteni tudja a testet.
Hideg zuhany: tényleg jó ötlet?
Hiába működik a testünk „klímaberendezése”, sokszor úgy érezzük, nem elég hatékony. Ilyenkor jön az ötlet: irány a jéghideg zuhany! Csakhogy ez – bármennyire is kellemesnek tűnik – nem segít a testmaghőmérséklet csökkentésében, sőt akár veszélyes is lehet.
A hideg víz hatására a bőrközeli erek összehúzódnak, így kevesebb vér áramlik a felszín közelébe. Ennek következtében a test valójában megtartja a hőt a belső szervek körül, ahelyett hogy leadná. Ezzel gyakorlatilag „becsapjuk” a szervezetet: az azt hiszi, hogy hőt kell tartalékolnia, nem pedig hűtenie kellene magát.
Ráadásul a hirtelen hideg víz sokkhatást is kiválthat – különösen 15 °C alatti víznél –, ami veszélyes lehet például szívbetegek számára. Ilyenkor az erek gyorsan összehúzódnak, a vérnyomás megugrik, és a szív fokozott terhelés alá kerül. Ez szívritmuszavart, sőt, extrém esetben szívleállást is okozhat. Bár az ilyen esetek ritkák, a kockázat miatt érdemes kerülni a hirtelen zuhanyt a forró napokon.
A meleg zuhany sem segít
Talán hallottunk már arról is, hogy egy forró zuhany segít „kiengedni” a testet, és így jobban tud hőt leadni. Ez sajnos tévhit.
A melegebb víz hőt ad át a testnek, így tovább emeli a testmaghőmérsékletet, és megnehezíti a hőleadást.
A kutatások szerint a legjobb választás a langyos vagy hűvös víz – 26-27 °C körül.
- ez segíti a vér áramlását a bőrhöz
- elősegíti a hőleadást
- a test pedig elkerüli a hidegsokk-reakciót
A tisztálkodás sem megy olyan jól hideg vízzel
A hideg zuhany nemcsak a hűtésben hatástalan, de a tisztálkodásban sem a legjobb társ. Melegben többet izzadunk, az izzadság pedig keveredik a faggyúval és a bőrön élő baktériumokkal – ezek együtt okozzák a testszagot.
A hideg víz kevésbé hatékonyan oldja ezeket az anyagokat, így a kellemetlen szagok is megmaradhatnak.
Emellett a hideg víz összehúzza a bőrt és a pórusokat, ez pedig megnehezíti a faggyú és szennyeződések eltávolítását. Ez akár pattanásokhoz, mitesszerekhez is vezethet. A meleg vagy langyos víz viszont segít feloldani a pórusokban megrekedt anyagokat.
Összegzés: mit tegyünk a hőségben?
Ha valóban hűteni szeretnénk magunkat, ne ugráljunk bele se jéghideg, se forró vízbe. Válasszunk langyos vagy enyhén hűvös zuhanyt vagy fürdőt, amely segít a testnek hatékonyan leadni a hőt. Ha mégis hidegebb vízre vágyunk, fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet – például először csak a karunkat, majd fokozatosan a test többi részét érje a víz.
Így elkerülhetjük a szervezet hirtelen sokkreakcióit, és valóban frissülten szállhatunk ki a zuhany alól.
Még több olvasnivaló, ami érdekelhet:
