Krumplis-vajas pogácsa Helenától recept
Harminchét éve vagyok férjnél, immáron nyugdíjasként, három gyermekkel. Bizony nem sok mindent tudtam főzni, mikor megházasodtunk - szomszédasszonytól, barátnőktől kaptam a recepteket. Így jutottam hozzá pl. a lusta asszony réteséhez, amit nagyon gyakran sütök, ha látogatóba jönnek a gyermekeim.
Ezeket olvastad már?
Igazi kedvencünk a tepsis rántott hús, de imádják az almás krémesemet is, és mindent, amit én főzök. Nekem viszont - természetesen - az én édesanyukám főztje volt a világon a legfinomabb.
Még lánykoromban a munkahelyemen szerveztek egy egy hónapos főzőiskolát, ahol a recepteket leírtuk magunknak: ezek közé tartozott a rántott zeller, a pogácsák közül pedig a vajas pogi - ez volt életem első pogácsája, a piskótatekercs kakaókrémmel pedig életem első süteménye.
Az egyik emlékezetes bakim a habroló volt: ekkor még nem lehetett kapni kész leveles tésztát, így azt is én készítettem. Mindent a recept szerint csináltam, de amikor megsütöttem, nem tudtam leszedni a formáról, és ahogy erőlködtem, feszegettem, persze mind összetört. A habot is elkészítettem, de nem volt mibe töltenem, mert mind darabokban volt.
Elővettem kis tálkákat, beraktam a törött tésztát, rá a habot, a tetejére pedig kis reszelt csokit. Még a gyermekeim vigasztaltak, hogy nagyon finom ez így is, azóta sokszor nevetünk ezen, hogy mindent meg lehet enni - ha nem egészben, akkor tálból és kanállal.
