A habcsók titka

A múlt karácsonyok szellemeként kísért a műanyag, kemény és émelyítően gejl habcsókok emléke. Úgy döntöttem, hogy leszámolok vele, és idén megszeretem ezt a habremeket.

A gyerekkori emlékekkel nehéz leszámolni. Máig hidegrázást kapok a spenóttól és a sóskafőzeléktől, de szerencsére az előbbit bármilyen más formájában szívesen fogyasztom. Persze azért ez sem ment egyszerűen, hisz a beidegződéstől vezérelve alapvetően utasítottam el mindent, ami spenótot vagy sóskát tartalmazott. Lehet, hogy még a zöld színtől való ódzkodásom is innen datálódik, na de ne menjünk le freudi mélységekbe.. Szerencsére a húszas éveim elején eljutottam odáig, hogy már kísérletet teszek ezeknek a megragadt rossz ízélményeknek a legyőzésére. Így sikerült megbarátkozni a spenóttal is, és nyitni a tök felé. Az édességek terén kevés ellenséges ízzel találkoztam, a zselés szaloncukrot leszámítva. De a gyerekkori emlékek között kutatva felrémlett a karácsonyok egyik állandó szereplője, a minden próbálkozás ellenére fogyaszthatatlannak bizonyuló habcsókok szelleme.

Óriás ünnepi habcsók

Emlékeim szerint mi gyerekek mindig is kétkedve szemléltük ezt a kerek, cukor illatú valamit, amibe ha beleharaptunk, szinte szétforgácsolódott a fogaink alatt, és semmilyen más beazonosítható ízt nem hagyott maga után, csak azt az elképesztően, fogfájdítósan édes cukorízt. Szeretném megjegyezni, hogy soha semmilyen problémám nem volt az édességekkel, sőt! De a habcsók létjogosultságát nem sikerült megértenem. Azt tudom, hogy azért vált nálunk az ünnepi kínálat állandó szereplőjévé, mert a nagynéném imádta. Rajta kívül azonban soha senki nem nyúlt a kis fehér vagy rózsaszín karikákhoz, így általában a fele a szemetesben végezte. A családi ellenállást jól mutatja az is, hogy ezek sosem házi készítésűek voltak. Talán itt volt a gond? Ki tudja..

Az elmúlt évben azonban egyre többször találkoztam ezzel az édességgel minden ünneptől függetlenül, a számomra megszokottól eltérő formában. Ezek a gyönyörű habcsókhalmok, amik mostanság már egyre több pékség kínálatában megtalálhatóak, felvetették bennem azt a kérdést, hogy vajon legyőzhetőek-e a hungarocellszerű állag okozta rossz élmények? Az első próbálkozást stílusosan Párizsban ejtettem meg, egy boulangerie-pâtisserie-ben, amit leginkább úgy tudnék jellemezni, hogy egy pékség és egy cukrászda ámulatba ejtő keveréke, csodálatos, mesébe illő desszertekkel. Egy pisztáciás példánnyal indítottam, és meg kell mondjam, az élmény a közelében sem járt a gyerekkoriaknak. A habcsók roppanós belseje lágy, szinte krémes belsőt takart, a cukor édessége mellett pedig erőteljesen jelen volt a pisztácia íze is.

Ezek után pedig nem volt megállás. Kutattam, kóstoltam itthon is, és most, hogy közeledik az ünnep, úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom egy saját készítésűvel is. Kihasználtam az internet adta lehetőségeket, okosodtam cikkekből, videókból, és így született meg ez a trió: sima, mandula-szórásos, kakaós és gyümölcspürés. Be kell valljam, hogy azért volt egy kis segítségem is Kis Sándor, a Miele szakácsának személyében. Neki köszönhetően egy olyan intelligens sütőben készülhettek a csókok, ami saját habcsókprogrammal rendelkezett. De ígérem, elkészítem majd otthon, egyszerűbb körülmények között is!

A tökéletes habcsókok titka tapasztalataim szerint tehát a következő:

  • Mérjük le a tojásfehérjét, ne darabokkal számoljunk, hogy pontosan tudjunk dolgozni velük.
  • Porcukrot vagy pedig kristályt-, és abból készült cukorszirupot használjunk. Ez utóbbira segítséget találunk a mellékelt videóban.
  • A habunknak igazán keménynek kell lennie. Az anyukám tanította bölcsesség szerint annyira, hogy ha fejjel lefelé fordítjuk a tálat, akkor nem esik ki belőle.

Én végül egy francia pékség receptjét választottam, az eredmény, talán a körülmények hatásának köszönhetően is, tökéletes lett. Roppanós külső, lágy belső, semmi gejl hatás, csak az édes, kakaós, gyümölcsös íz. Persze azt azért meg kell jegyeznem, hogy egy ilyen habcsókból egy bőven elég. A karácsonyi felhozatalból azért még mindig inkább a bejglit favorizálom, de már látom a jövőt a habcsókban, és ha felesleges tojásfehérjém akad otthon, már tudom, mi a dolgom.

Az Óriás ünnepi habcsók receptjét itt mentheted el

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Nekem a Habcsók nagyon kedves gyermekkori emlék... Soha nem volt túl édes, hanem finom darált diós, puha belsej?, a tetejébe szúrt, istenien megpirult negyed dióval. Csak az arányokat, sajnos, nem tudom. De most ünnepekre meg fogom csinálni, annyi kanál darált dióval, amennyi cukrot teszek bele. Biztonság kedvéért 1 kanál keményít?t is keverek a felvert habba. Remélem, jól fog sikerülni. Ja, van.cukor és citromhéj is volt a régi emlék szerintiben, nagyon illett a dióhoz. Így egyáltalán nem volt túlzottan édes, a dió semlegesítette. Nagyon fogyott...

Szikszai Anna

Diósat még eddig nem próbáltam, de szerintem megejtem valamikor. :)

Törölt felhasználó

Én pont tegnap csináltam narancshéjasat, és azt kell mondjam hogy remekül ellensúlyozta a sok porcukrot. El is tettem bel?le karácsonyra, mert társítani szeretném valami remek keksszel és igazi házi szilvalekvárral. Azt hiszem remek trió lesz :D

Szikszai Anna

Elég jól hangzik. :)

Törölt felhasználó

Szeretném megosztani Veletek az én habcsókom receptjét. Ezt egy id?s nénit?l tanultam, most kezd olyan lenni, mint az amit ? készített. Nem kell különösebben méricskélni, nem ördöng?s, csak rá kell jönni néhány apró trükkre, ami a receptekben nincs benne. Egy gázos tepsire 2 tojásból szoktam készíteni habot. A tojás ne legyen friss. Friss tojásból soha nem lehet jó habot készíteni. (piskótához sem). 1 tojásra 4 kanál kristálycukrot mérek ki és 1 teáskanál ecetet. A tojások szép nagyok, a cukor pedig púpozott kanállal van mérve. ( átlagos kanál). A habot nagyon kemény habra felverem, kb 5 perc., még sosem mértem pontosan. Amikor már nem esik le a habver?r?l a hab készen is van. Zsiradékkal kikent tepsibe vagy kiskanállal vagy habzsákkal kis halmokat készítek. Tehetek alulra diót, de nem fontos. Ízesíthetem amivel szereti a család. Nem kell bele sem fixáló, sem keményít?. A süt?t akkor szoktam begyújtani, amikor a habot kezdem verni. (8-as fokozat gáz) Ha betettem a habcsókokat a süt?be, akkor leveszem 1-es fokozatra, gyufásdobozzal kitámasztom az ajtót és inkább csak lassan szárítom, mint sütöm. Így marad szép fehér. Ez kb. 1 óra. Azért szemmel tartom, ha kell kiveszem hamarább. Most is készült az ünnepekre, de már fogytán van, pedig nem egy tepsivel kéészítettem.

ppuszedli

Kedves Mindenki! Nekem rengeteg lefagyasztott tojásfehérjém van mindig, mert imádom az olasz aiolit, amely oliva olajjal kikevert majonéz sóval és sok tört fokhagymával ízesítve, vaj gyanánt pirított kenyérre kenve és apróra kockázott , érett paradicsommal együtt fogyasztva. A sok fehérjéhez már sok tojásfehérjés jó receptem is van, de Karácsonyra a habcsók elengedhetetlen hagyomány. Már nem tudom, hogy honnan és mikor jutottam ehhez a recepthez, de minden máson túltesz. ---------------- Éjszakai habcsókok --------------- 2 tojásfehérje 1/2 csésze porcukor 1 teáskanál vaníliakivonat 1/2 csésze csokoládépasztilla Elkészítés 1. Melegítsük el? a süt?t 180 °C-ra. 2. Állítsuk a legmagasabb fokozatra az elektromos habver?t, és egy nagy tálban verjük közepesen kemény habbá a tojásfehérjéket. 3. Folyamatos verés közben adjuk hozzá fokozatosan a cukrot, és verjük kemény, fényes habbá. 4. Alacsony fokozaton keverjük bele a vaníliakivonatot. 5. Fakanállal óvatosan forgassuk bele a habba a csokoládépasztillákat. 6. Tegyünk teáskanálnyi adagokat egy süt?papírral kibélelt süt?lemezre. Ügyeljünk rá, hogy mindegyik halomba jusson legalább egy csokoládépasztilla. 7. Tegyük a tepsit a süt?be, amit azonnal kapcsoljunk ki. 8. A habcsókokat hagyjuk egy éjszakán át a süt?ben. Leskel?dni tilos! Amikor másnap reggel, ébredés után kinyitjuk a süt? ajtaját, a habcsókjaink készen lesznek, és fogyaszthatjuk is ?ket. ---------------------- T Ö K É L E T E S!!!

Gabys

http://www.nosalty.hu/recept/alvos-habcsok.........:))))

Szilviaa

Én Nigella m?sorában láttam az elfeledett habcsókot. :) Tényleg m?ködik, finom, kívül roppanós, belül puha és krémes. :)

Címlapról ajánljuk

További cikkek