A gazdasági válság hizlal

A 2008-ban kitört gazdasági válság meglepő módon növelte a túlsúlyos egyének számát. Az emberek ugyanis olcsóbb, gyengébb minőségű és egészségtelenebb élelmiszereket vesznek.

Az utóbbi napokban meglepő adatok láttak napvilágot hazánkkal kapcsolatban. A Magyar Nemzet beszámolója szerint növekszik hazánkban a túlsúlyos gyerekek száma, mára minden hatodik magyar gyerek szenved ettől. Ezzel párhuzamosan az éhező gyerekek száma is növekszik. A HVG.hu egy olyan felmérést közölt, amely szerint a tavalyi évben a gyerekes családok 47 százalékával előfordult legalább egyszer, hogy nem tudták beszerezni a szükséges napi betevőt. Hogyan történhet meg, hogy a két, látszólag egymásnak homlokegyenest ellentmondó adat egyszerre igaz?

A rejtély kulcsát az elfogyasztott élelmiszerek minőségében találjuk meg. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatásai szerint a 2008-ban kitört gazdasági világválság gyakoribbá tette az elhízás jelenségét. Az emberek ugyanis olcsóbb, általában gyengébb minőségű élelmiszereket kezdtek vásárolni, a pénztárcával való törődésünk miatt azonban háttérbe szorult a tudatos, egészséges táplálkozás iránti érdeklődésünk.

A brit The Guardian által közölt adatok szerint a világ fejlettebb országait tömörítő OECD államaiban a 1980-ban pusztán 10 százalékon álló elhízási ráta mára a felnőttek körében elérte a 18 százalékot. Ahogy a válság egésze, úgy ez a trend is a szegényebb rétegeket sújtotta leginkább, a gyengébb anyagi helyzetben lévő nők a legkiszolgáltatottabbak.

A napilap által idézett másik jelentés szerint a válság első éveiben, 2008-2009-ben az angol háztartások átlagban 8,5 százalékkal kisebb keretet fordítottak a táplálkozásra, miközben az elfogyasztott ennivaló kalóriatartalma közel öt százalékkal növekedett. Ez a minta már önmagában megvilágítja a fent említett paradox jelenség okait. Ráadásul a mediterrán országokból származó infók szerint a fogyasztók jócskán visszaszorították a zöldségekre és gyümölcsökre elköltött pénz összegét is.

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Csodalkozol? pl.: hazai eper 890-1000huf, cseresznye szintén ...aztán 20 metere terem a gondozása pl a cseresznyének cirka akkor mi kerül annyiba rajta? Hát akkor inkább vesz az ember fagyasztottat de nem 1 kg-t hanem kettöt..no' ezt kéne felmeretsegezni meg a jovedelmet ...ha mar csontik nyaltok az EU-nak nem pedig mas altal leirt sztorit kene bemasolgatni ..ennyi fiam ;)

witch

Ez igazan erdekes, mert mindig azt szajkozzak, hogy az egeszseges taplalkozas nem dragabb. Nos, akkor most mi az igazsag? Szereny velemenyem szerint a gazdasagi valsag=stresszel es ha valaki totalisan ki van borulva, akkor mar az sem erdekli, hogy mit eszik csak legyen mit, te jo Isten! Plusz hozzajohet meg, hogy tobb reszidos munkat kell elvallalni, hogy kozel ugyanannyi penzt tudjunk letenni az asztalra es egyszeruen nincs ido a "pancsolasra" vagy kedv.

Címlapról ajánljuk

További cikkek