Az utóbbi napokban meglepő adatok láttak napvilágot hazánkkal kapcsolatban. A Magyar Nemzet beszámolója szerint növekszik hazánkban a túlsúlyos gyerekek száma, mára minden hatodik magyar gyerek szenved ettől. Ezzel párhuzamosan az éhező gyerekek száma is növekszik. A HVG.hu egy olyan felmérést közölt, amely szerint a tavalyi évben a gyerekes családok 47 százalékával előfordult legalább egyszer, hogy nem tudták beszerezni a szükséges napi betevőt. Hogyan történhet meg, hogy a két, látszólag egymásnak homlokegyenest ellentmondó adat egyszerre igaz?
A rejtély kulcsát az elfogyasztott élelmiszerek minőségében találjuk meg. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatásai szerint a 2008-ban kitört gazdasági világválság gyakoribbá tette az elhízás jelenségét. Az emberek ugyanis olcsóbb, általában gyengébb minőségű élelmiszereket kezdtek vásárolni, a pénztárcával való törődésünk miatt azonban háttérbe szorult a tudatos, egészséges táplálkozás iránti érdeklődésünk.
A brit The Guardian által közölt adatok szerint a világ fejlettebb országait tömörítő OECD államaiban a 1980-ban pusztán 10 százalékon álló elhízási ráta mára a felnőttek körében elérte a 18 százalékot. Ahogy a válság egésze, úgy ez a trend is a szegényebb rétegeket sújtotta leginkább, a gyengébb anyagi helyzetben lévő nők a legkiszolgáltatottabbak.
A napilap által idézett másik jelentés szerint a válság első éveiben, 2008-2009-ben az angol háztartások átlagban 8,5 százalékkal kisebb keretet fordítottak a táplálkozásra, miközben az elfogyasztott ennivaló kalóriatartalma közel öt százalékkal növekedett. Ez a minta már önmagában megvilágítja a fent említett paradox jelenség okait. Ráadásul a mediterrán országokból származó infók szerint a fogyasztók jócskán visszaszorították a zöldségekre és gyümölcsökre elköltött pénz összegét is.
