Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Ezért lesz lelkibeteg a gyerek, ha nem tartózkodik a friss levegőn

Ma már bizonyíték is van rá, hogy miért tették jól az előző generációk, hogy a kicsiket kizavarták a kertbe.

Az persze nem kérdés, hogy az embernek általában jót tesz, ha nem a négy fal között ül és nézi a tévét, és azt is a legtöbben sejtjük, hogy a nagyon aktív gyerekekre ez fokozottan igaz, most viszont már tudományosan bizonyított összefüggéseket is találtak a városi környezet és a mentális betegségek között.

Napi 12 perc?

A Seattle Gyermekkutató intézet tanulmánya szerint a mai gyerekek egy napból mindössze tizenkét percet töltenek a szabadban játékkal. Ez nagyjából annyi idő, amennyi az út a buszhoz, vagy amennyit a kertben egy rövid játék a kutyával kitesz.

A négy fal közé korlátozott élet elhízáshoz is vezethet:

Így harcoljunk a gyermekkori elhízás ellen!

A vizsgált gyerekek egy napból több, mint tíz órát töltöttek szinte mozdulatlanul az iskolában vagy a lakásban. Ennek a hatásai pedig nem csak rövidtávon mutatkoznak meg, amennyiben olyan magas a kövér gyerekek aránya, mint még soha, de a bezártság a jövőjüket nem csak fizikai, hanem mentális szinten is veszélyezteti. Egy dán egyetem kutatása ugyanis összefüggést mutatott ki a gyerekkorban szabadban eltöltött idő és a felnőttkori pszichiátriai megbetegedések száma között. Ebben az esetben nem az olyan, gyakori megbetegedésekről van csupán szó, mint a depresszió vagy a szorongásos betegségek, hanem konkrétan a szkizofrénia aránya is jelentősen magasabb azoknál a felnőtteknél, akik urbánus környezetben nőttek fel.

Éljen a falusi környezet

Azok az emberek, akik falusi környezetben töltötték gyerekkorukat, ritkábban szenvednek szkizofréniában, mint a városi gyerekkort maguk mögött tudók. Ennek a pontos okát nem lehet tudni, de valószínűsíthető, hogy a városi környezetben megtalálható méreganyagok, valamint a többféle vírusnak való kitettség is hozzájárulnak; mindenesetre a születési hely fontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, mint a genetikai tényezők.

Városi környezet ---> Skizofrénia?

A Columbia Egyetem epidemológiai vezetője, Dr. Ezra Susser szerint a szkizofrén megbetegedések 34, 6%-a elkerülhető lenne, ha az emberek nem születnének városi környezetben. És minél nagyobb a város, amiben egy gyerek felnő, annál magasabb a betegség kialakulásának a kockázata.

A zöldben eltöltött idő testünkre gyakorolt előnyei:

  • A gyerekeknek szüksége van a D-vitaminra, mely a megfelelő táplálkozással sem vihető be teljes egészében. Angliai gyerekek körében a közelmúltban ismét felbukkant az úgynevezett „angolkór”, a súlyos D-vitamin-hiány, bár ennek az oka nem csupán az, hogy a gyerekek keveset vannak kint az egyébként sem túl napfényes országban, hanem hogy a szülők nagyon erős naptejjel kenik be őket tetőtől-talpig.
  • Emellett a természetben való játszással a fizikai kondíciójuk is javul, és nem elhanyagolható tényező, különösen a mentális betegségek megelőzésében, hogy a gyerekek, ha egymással játszanak, esetlegesen durvább fizikai elemeket is belevéve a játékba, megismerik a társas kapcsolatok szabályait is. Ennek hatására jobban tudnak kapcsolatot létesíteni társaikkal, és ez később felnőttkori emberi kapcsolataikra is pozitív hatással lesz.

Alapvetően úgy tűnik, hogy azért töltenek manapság a gyerekek kevesebb időt a szabadban, mert a szüleik féltik őket a balesetektől és főleg az idegenektől. És mert az internet, a mobiltelefon és az online tér csábítóbbnak hat. Míg akár pár évtizeddel ezelőtt teljesen átlagosnak számított, hogy az alsó tagozatosok egyedül jártak iskolába, ma már a legtöbb gyereket az egyik szülő viszi autóval vagy legalábbis elkíséri tömegközlekedéssel, de a hosszú reggeli közös gyerekséták ideje lejárt.

Ezeket láttad?

via, via és via

Szólj hozzá!

Hozzászólások (1)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Sziralisa
Sziralisa Sat, 2020-03-14 01:07

Kutatás nélkül is elég egyértelműen visszaigazolja az élet a természetben töltött idő hasznosságát mentális és fizikai állapotunkra is, és a betonkörnyezet nem harmonizál az ember testi és lelki szükségleteivel.