Hamarosan életbe lép a kötelező árréstop a boltok számára, de az új rendelkezés nem mindenkire érvényes, mint utóbb kiderült. Eszerint pedig jogos a nem tetszése azon boltok számára, akiket érint a 30 tételes árréstop bevezetése.
Az új rendelkezés, miszerint 30 alapvető élelmiszer árrése nem lehet több, mint 10 százalék, a kereskedelmi üzleteket is felszólalásra késztette. Ráadásul csak az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik az árréstop, így még inkább érthető, hogy sok üzlet nem ért egyet a rendelkezéssel.
Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson
– mondta el a Lidl Magyarország képviseletében Tőzsér Judit, a cég kommunikációs igazgatója.
A 10 százalékos maximalizált árrésből a kereskedelmi láncoknak le kell vonniuk a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, így valójában 5,5 százalékos árrésből kellene gazdálkodniuk.
A Lidl Magyarországot megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium a téma kapcsán. Vállalatunk ajánlatot tett meghatározott termékkategóriák esetében a gazdaságossági szint alatti árrésre a kormány által preferált kategóriákban, hogy mindent megtegyünk a tavalyi árstop nyomán keletkezett áremelkedések korrigálásra
– mondta Tőzsér.
A miniszterelnök egyik videójában elhangzik, hogy a tojás esetén 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt a kereskedelmi árrés, azonban a Lidl ezt tagadja.
Az említett állítások nem igazak. Vállalatunk sosem alkalmazott ilyen mértékű árrést az adott termékek esetében.
Válaszukban arra is kitértek, hogy nem az árrés növekedése, hanem a beszállítói árak emelkedése (ami a világpiaci folyamatokkal kapcsolatos) okozta.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében ez áll:
A kormány által tervezett árszabályozó intézkedéssel kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye az, hogy a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését, illetve erősítését, valamint az inflációs célok elérését.
Az OKSZ szerint az új rendelkezésnek úgy lenne értelme és úgy lenne hatása az infláció mértékére, ha az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz és a terheket a szereplők közösen viselik.
Még több friss cikk:
