Egy közel 25 ezer középkorú felnőttet vizsgáló svéd kutatás összefüggést talált az egészségtelen táplálkozás és az úgynevezett „magas kockázatú” koszorúér-plakkok kialakulása között. Ezek az elváltozások hirtelen szívrohamhoz vezethetnek, még akkor is, ha nem okoznak jelentős érszűkületet. De mit is érdemes tudni laikusként erről a jelenségről?
A rejtett veszély: instabil plakkok
A Svédországban zajló legnagyobb léptékű szívképalkotó kutatás során kiderült: azok, akik kevés rostot és sok vörös húst fogyasztanak, jóval nagyobb eséllyel hordoznak olyan puha, gyulladásra hajlamos plakkokat, amelyek könnyen megrepedhetnek, vérrögöt képezhetnek, majd elzárhatják a szív felé vezető véráramot.
A vizsgált résztvevők egyike sem volt ismerten szívbeteg, mégis az orvosi képalkotás egyértelmű különbségeket mutatott az ereik állapotában – mégpedig a táplálkozási szokásaik függvényében.
Az étrendi gyulladásindex
A kutatók részletes étkezési kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel, majd mindenkit elláttak egy „gyulladásos étrendpontszámmal”.
Pozitív pontokat kaptak azok, akik rendszeresen fogyasztottak gyulladáscsökkentő ételeket – például zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket, olívaolajat, teát vagy kávét.
Nem kaptak pontot viszont azok az ételek, amelyek gyulladást okozhatnak a szervezetben – mint a feldolgozott húsok, belsőségek, chips vagy cukros üdítők.
Az embereket három csoportba osztották az étrendjük minősége szerint. Az alsó harmadban elhelyezkedők körében szignifikánsan gyakoribb volt az instabil, nem meszesedett plakkok előfordulása, melyek 50% feletti érszűkületet is okozhattak – ez már súlyos kockázatot jelent.
Nem csak az étrenddel van gond
A rossz étrendet követők között magasabb volt a plakkos koszorúerek aránya (44,3%), szemben a legjobb étrendet követők 36,3%-ával, de gyakrabban jelentkezett kalcium-lerakódás is, és több érszakasz volt érintett.
Ezek a veszélyes plakkok gyakran nem keményedtek el a kalciumlerakódás miatt – vagyis nem meszesedtek el.
A CT-felvételeken sötétebb, alacsony denzitású foltokként jelennek meg, és épp azért különösen veszélyesek, mert könnyebben megrepednek, szívrohamot okozva.
A metabolikus út
A rossz étrend azonban nem önálló probléma. A kutatás azt is megmutatta, hogy ezek az étkezési szokások gyakran együtt járnak más kockázati tényezőkkel: ilyen a megnövekedett derékbőség, a magas trigliceridszint és vérnyomás is – mindegyik hozzájárulhat a plakkok kialakulásához. Sőt, az alacsony étrendi pontszámú résztvevők körében a gyulladás egyik markere, a C-reaktív protein (CRP) szintje is magasabb volt, ami további bizonyíték a szervezetben zajló gyulladásra.
Kik veszélyeztetettek leginkább?
A legrosszabb étrendi pontszámot elérők többsége férfi volt (62,2%). Ők általában alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, emellett pedig nagyobb eséllyel dohányoztak, ittak és általában kevesebbet is mozogtak. Vagyis az étrend gyakran más egészségtelen szokásokkal is együtt jár.
Mi segíthet?
A legjobb, amit tehetünk, hogy fokozatosan áttérünk egy rostban gazdag, növényi alapú étrendre. Íme, néhány tipp a rostbevitel növeléséhez:
- Gyümölcsök: alma, körte, bogyós gyümölcsök, narancs
- Zöldségek: brokkoli, kelbimbó, articsóka
- Teljes kiőrlésű gabonák: zab, quinoa, barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér
- Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó
- Magvak, diófélék: mandula, chia mag, lenmag
Törekedjünk napi 25–35 gramm rost bevitelére!
Receptajánló:
Mit vonhatunk le tanulságként?
Bár ez a kutatás nem bizonyítja egyértelműen, hogy a rossz étrend okozza a veszélyes plakkokat, az eredmények megerősítik, amit már évtizedek óta tudunk: a táplálkozás szoros kapcsolatban áll a szív egészségével.
A lényeg tehát egyszerű: ha kevesebb vörös húst és feldolgozott ételt eszünk, és több rostban gazdag, növényi alapú táplálékot építünk be a mindennapjainkba, nemcsak a koleszterinszintünket javíthatjuk, de talán elkerülhetjük a legveszélyesebb típusú szívrohamokat is.
Még több életmódcikk:
