5+1 dolog, amit nem tudtál a lángosról – egy francia férfi 1500 kilométert gyalogolt egy magyar lángosért

Valóban nekünk, magyaroknak köszönheti a világ a lángost? Vagy a törököknek? Érdekességek a nyár legfinomabb ételéről!

Ahhoz kétség sem fér, hogy tejföl, fokhagyma és tetemes mennyiségű sajt nélkül a lángos olyan, mint a szilveszteri szendvics Piros Arany nélkül. De mióta esszük a lángost?

Magyar vagy török?

A langalló, a kemencés lángos, vagy kenyérlángos valójában nem a mi agyunkból pattant ki, hanem jó eséllyel a törököknek köszönhetjük, más források szerint azonban sokkal korábbról, már az Ókorból ismerjük. Neve a láng szóból eredeztethető, ami a kemence lángjára utal, és az ugyan az tény, hogy a lepénykenyér régóta jelen van a magyar gasztro kultúrában, azonban a lángos ma ismert változatának nincs több évezredes múltja.

Már az őseink is ismerték

Az első írásos emlékek a lángosról több mint 300 évesek, és egészen biztos, hogy a felmenőink által lángosnak ismert tészta nem úgy készült, ahogy ma megszoktuk. Régen nem sok minden ment veszendőbe: a megkelt kenyértészta maradékából, a dagasztóteknő oldaláról összeszedett, lekapart tésztából, a kaparékból jókora korongot formáztak. A Magyar Néprajzi Lexikon leírása szerint akkoriban még olaj helyett kemencében, a fűtés utolsó szakaszában, parázson sütötték:

"... 30-35 cm átmérőjű, lapos kerek darabbá alakítva, a kemence fűtésének utolsó szakaszában, a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg".

Reggeli étel

A kenyérsütés napján reggelire ették a lángost, rendszerint tejföllel, de volt, aki kapros túróval, amíg más zsírral és fokhagymával fogyasztotta. Az édesszájúak pedig lekvárt kentek a tetejére, vagy meghintették porcukorral, és tejjel öblítették le.

A városi lángos

Mivel a városokban nem volt kemence, zsírban, vagy olajban sütötték ki a tésztát, ami hamar meghódította az idősebb és a fiatalabb korosztályt is. Aztán megérkezett rá a reszelt trappista is, ami nélkül ma már elképzelni sem tudnánk a lángost.

Zarándoklat a lángosért

Egy lelkes francia lángos rajongó, Francois Lardet 11 éve egy "Magyarországra megyek lángost enni" feliratú pólóban indult el Párizsból hazánkba. Az utat gyalog tette meg, amolyan sajátságos El Caminoként: az út bő 1500 km volt. Francois felesége magyar, így találkozott a lángossal is - nem hisszük, hogy van nála nagyobb lángos fanatikus.

Újhullámos lángos

Ahogy az időben előre haladunk, úgy változott a lángos kultúra is – bár, tegyük hozzá, ugyanúgy, ahogy a több részes filmek esetében is, általában az első, az eredeti a legjobb. De ha kedved szottyan, ehetsz kolbászos, zöldséges, vagy akár rántottás lángost is. Sőt, a ’80-as években kedvelt volt a káposztás lángos is, ahol a káposztát a tésztába keverték bele, még a sütés előtt.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Így lesz olyan finom a francia hagymaleves, mint az étteremben

A legtöbben azért szeretnek étterembe járni, mert valljuk be, akadnak olyan klasszikus ételek, amelyek egyszerűen finomabbak, ha egy vendéglátóhely konyháján készítik el őket. Ha valaha is ettél már hagyományos francia hagymalevest étteremben, akkor biztosan téged is megbabonázott a forró, karamellizált hagymákkal teli és olvasztott sajttal csábító leves. Szerencsére otthon is elkészítheted ezt a fantasztikus fogást. Mai Napi Tippünkből kiderül, miként!