Tombol a tavasz, sokan vágnak bele különféle diétákba annak érdekében, hogy nyárra elérjék az általuk megálmodott alakjukat. A gyors eredményeket ígérő, hosszú tiltólistákat tartalmazó diéták azonban nagyon károsak lehetnek egészségünkre - nézzük, miért nem érdemes ezekbe ész nélkül belevágni!
1. Túl kevés a kalória
Sokan gondolják azt a fogyni vágyók közül, hogy minél erősebb a kalóriamegszorítás, annál sikeresebb lesz a fogyókúrájuk. Ez azonban nincs így! Ha nem biztosítjuk a szervezetünk alapvető működéséhez szükséges energiamennyiséget (amit alapanyagcsere-kalkulátorunkkal itt kiszámolhatsz), akkor egyrészt a szervezetünk egy idő után tartalékoló üzemmódba kapcsol, és az utolsó kalóriát is elraktározza, másrészt pedig a nem megfelelő energiabevitelnek köszönhetően fáradtak, ingerlékenyek leszünk, romlik a koncentrációképességünk, így nem fogjuk tudni megfelelően ellátni a munkánkat, és állandósul a rossz közérzetünk.
Ezeknek köszönhetően pedig a pár hétig tartó kitartás összeomlik, és a kilók többedmagukkal térnek majd vissza.
2. Túl hosszú a tiltólista
Szintén elterjedt tévhit, hogy minél hosszabb egy diétához kapcsolható tiltólista, annál valószínűbb, hogy sikerrel fogunk fogyni vele. Természetesen ez sincs így. Szervezetünk optimális működéséhez szükségünk van minden tápanyagra: fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra, vitaminokra, ásványi anyagokra is. Ha egy divatdiéta azon alapul, hogy hagyjuk el étrendünkből a zsírokat vagy a szénhidrátokat, akkor felborul szervezetünk egyensúlya. Természetesen igaz, hogy a zsírok és a szénhidrátok esetében különbséget kell tennünk az egyes típusok között: a magas telítetlenzsírsav-tartalmú zsírokat, illetve az összetett szénhidrátokat kell előnyben részesíteni. Ha pl. a szénhidrátok "elhagyása" során a gyümölcsök fogyasztását is jelentősen korlátozzuk, akkor ezzel nem csak gyümölcscukrot vonunk meg a szervezetünktől, hanem értékes vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostokat is, ráadásul étrendünk is sivárabb, unalmasabb lesz.
3. Túl ritkán eszünk
Vannak olyan divatdiéták, amelyek az étkezések számát is korlátozzák, ilyen volt pl. a harcosok étrendje, amelyben pár falatot lehetett enni napközben, majd egy nagy étkezést volt este. A napközben nem megfelelően elosztott energia- és tápanyagbevitel szintén fáradékonysághoz, rossz közérzethez vezethet, hiszen így tartósan lehetünk éhesek, majd este a nagyobb étkezés során pedig megterheljük emésztőrendszerünket. Ideális esetben napi 3-6-szor étkezünk, habitusunknak, élethelyzetünknek, aktuális egészségi állapotunknak megfelelően.
+1. Emésztőrendszeri panaszok
A fenti káros hatások mellett a nem megfelelően választott diéták rossz hatással lehetnek emésztőrendszerünkre is. Egy szélsőségekkel tarkított diéta okozhat csakúgy székrekedést, mint rendszeres hasmenést is, a szénhidrátok elhagyásából fakadó magasabb zsírbevitel megterheli a gyomrunkat, hasi diszkomfortérzetet, kényelmetlen teltségérzetet okozva. A hosszabb-rövidebb koplalási időszakok az epehólyagunkat állítják túl nagy kihívás elé illetve puffadáshoz, hasi fájdalomhoz, görcsökhöz vezethetnek.
Ha fogyni szeretnénk, akkor semmiképpen ne gyors eredményeket ígérő diétákba fogjunk, legyünk tisztában azzal, hogy az évek (évtizedek) alatt ránk rakódott kilók nem fognak hetek alatt eltűnni. Legyünk türelmesek, keressünk fel dietetikus szakembert, aki segít nekünk testsúlyunkat az egészségünk megőrzése mellett, kiegyensúlyozottan csökkenteni.
Támogatta az Iberogast®
