Szüreti ételek anno: így mulattak és falatoztak szüretkor az emberek régen

Reggelire szalonna és sonka házi kenyérrel, ebédre pincepörkölt és rétes, vacsorára pedig bográcsgulyás, majd bukta várta az egész napos munkában megfáradt szüretelőket.

Régen, a szüret igazi ünnepnek, jeles eseménynek számított, amikor az élet más területén jóformán megállt az idő. A katonák ilyenkor hazasiettek a szolgálatból, a bíróságok felfüggesztették a működésüket, és mindenki, aki élt és mozgott, a szőlőhegyeken tevékenykedett - és persze evett-ivott-mulatott.

A falu apraja-nagyja kivonult a hegyre

A szüret anno nem szeptemberben, hanem jellemzően októberben kezdődött, de a kezdete tájegységenként más napokra esett. Volt, ahol Terézia (október 15.), máshol Orsolya (október 21.), de volt, ahol Simon és Júdás (október 28.) napján szakították le az első szőlőfürtöket a tőkéről. Egy azonban mindenhol közös volt: sehol sem élték meg teherként, inkább afféle közös, dolgos örömünnepként tartották számon.

Miután, a hagyomány szerint ostorcsattogtatással, kolompokkal elijesztették az ártó szellemeket, mindenki kiment a szőlőhegyekbe. A család, a szomszédok, valamint a rokonok együtt szedték a szőlőt kora reggeltől napestig: a nők és a gyerekek lemetszették a szőlőfürtöket, a férfiak pedig hordták a gyűjtőbe. A házigazda, persze nem hagyta viszonzatlanul a munkát: finom étkekkel és borral látta el a szüretelőket.

A dolgos segítők számára a házigazda biztosította az ételt és az italt, és már kora reggel, a munka kezdetekorsonkával, kolbásszal, szalonnával, friss kenyérrel, meg borral várta őket. A munkát ugyan jókedvvel végezték, de mivel egész nap alig volt megállás, szükség volt a kalóriadús ételekre: amire elérkezett az ebéd ideje, a gyomrok korgását hasonló energiadús ételekkel csitították.

Mindenki kisereglett a hegyre

Ízes ételek, hangos nótázások

Ugyan vidékenként más-más ételek kerültek a szüretelők elé, de ebédre rendszerint töltött káposzta, gulyás, paprikás, pincepörkölt, és juhhúsos kása volt terítéken. A kását és a gulyást kint, a pincénél készítette el a házigazda, ami igazi férfimunkának számított.

A töltött káposztát otthon főzték meg az asszonyok, majd hatalmas lábasokban, edényekben vitték ki a hegyre. Volt, ahol kínáltak mellé tejfölt is, máshol mellőzték, és úgy falatoztak.

Az sem volt ritka, hogy egy jókora húsdarabot sütöttek meg előző este, és kenyérrel kísérve azt kínálták ebédre az összesereglett szüreti segítőknek. Később, aztán pogácsából, lekváros buktából, valamint szőlős-diós és a húsos rétesből is falatozhattak az emberek.

Az egész napos fárasztó munka után, a szüret végeztével mindenki hazament, megtisztálkodott, de ahelyett, hogy ágynak dőltek volna, átöltöztek és kezdetét vette a felvonulás, a mulatozás, azaz a szüreti bál.Az este húslevessel, birkapörkölttel, marhagulyással, fánkkal folytatódott, de sok helyen ekkor került terítékre a töltött káposzta is.

Persze ekkor sem hiányozhatott az asztalokról a szüret főszereplője, a bor, ami, biztosította, hogy a mulatozás kitartson reggelig. A résztvevők virradatig táncoltak, énekeltek, történeteket meséltek, valamint vicces csőszjátékokat játszottak.

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

Bárányhúsos receptek húsvétra

Karakteres, nem mindenki által kedvelt ízük és enyhén borsos áruk miatt az utóbbi időben sokat veszítettek népszerűségükből a bárányhúsos ételek. Azonban, ha mégis adnánk nekik egy esélyt, tegyük az alábbi receptekkel.

Nosalty

További cikkek