A szénhidrátfogyasztás önmagában nem hizlal, csak akkor, ha túlzásba visszük. Ezeknek az élelmiszereknek ugyanis magas a glikémiás indexük, így, amikor ilyesmit eszünk, a vércukor-, valamint inzulinszintünk ugrásszerűen megnő – emiatt pedig a zsírégetés átmenetileg lelassul.
A szénhidrátfogyasztás tekintetében a legjobb, ha szem előtt tartjuk az egészséges arányt. Ez azt jelenti, hogy a táplálkozásunk 50-55%-ban álljon szénhidrátokból, 10-20%-ban fehérjékből és maximum 30%-ban zsírokból. Persze az sem mindegy, hogy milyen formában visszük be ezeket!
Ami a szénhidrátokat illeti, kerüljük a finomított típusokat, a sok cukrot tartalmazó élelmiszereket, ezektől ugyanis hamar újra éhesek leszünk.
A teljes kiőrlésű gabonából készült termékek azonban egészségesek, illetve egyes zöldségek és gyümölcsök is tartalmazzák.
Azzal tehát nincsen semmi gond, ha bizonyos mennyiségben fogyasztunk szénhidrátokat, sőt, kifejezetten szükségesek a szervezet normál működése szempontjából. Nézzük, mire számíthatunk, ha nem fogyasztunk eleget!
Mivel a szénhidrátok látnak el minket energiával, nem meglepő, hogy ha alacsony a szintjük a testünkben, akkor fáradtnak, gyengének érezhetjük magunkat. De a hiány hosszú távon megnyilvánulhat a koncentrációs készségünkben is: ingerültnek, dekoncentráltnak, kissé idegesnek érezhetjük magunkat a nap folyamán. Ez pedig a munkahelyi teljesítményünkre és a magánéletünkre is kihatással lehet.
Ezzel szorosan összefügg, hogy a szénhidrátmegvonás miatt az agy nem jut elegendő glükózhoz, ami miatt folyamatosan éhséghormont választ ki. A túltermelés hatására a testünk folyton azt érzékeli, hogy több energiára van szüksége. Ez pedig ahhoz vezet, hogy felborul a többi hormonunk egyensúlya, azoké is, amelyek a nyugodt hangulatért felelősek.
A szénhidráthiány olyan kellemetlenségeken keresztül is jelentkezhet, mint a puffadás vagy éppen a kellemetlen szájszag. Az előbbi könnyen magyarázható – annak ellenére, hogy sokan épp úgy tartják, hogy a szénhidrátok miatt puffadnak fel. Ez azonban csak akkor igaz, ha finomított cukrot és fehér lisztet eszünk. Ha mindenféle típusát megvonjuk magunktól, akkor az viszont a rostbevitelünk csökkenését is okozza, ez pedig egyenes út a puffadáshoz. Ami a kellemetlen leheletet illeti, ezt különösen azok tapasztalhatják, akik szénhidrátszegény keto-diétát követnek. Ebben ugyanis a szénhidrátok helyett inkább zsírokat fogyasztanak, amelyek hatására kellemetlen szagú aceton képződhet a testben.
Szerző: Szabó Anna
Ezek az életmódos cikkek is érdekelhetnek:
