A krónikus vénás elégtelenség során a lábak vénái nem képesek megfelelően visszajuttatni a vért a szív felé. Ennek oka gyakran az, hogy a vénabillentyűk nem zárnak megfelelően, ezért a vér részben visszaáramlik és pangani kezd az alsó végtagokban.
A megnövekedett nyomás miatt a vénák kitágulnak, folyadék szivárog a környező szövetekbe, ami duzzanatot, nehézláb-érzést és fájdalmat okozhat.
Milyen tünetekre érdemes figyelni?
A kezdeti panaszok általában fokozatosan alakulnak ki. A leggyakoribb tünetek:
- nehéz, fáradt lábak,
- bokaduzzanat,
- viszketés vagy égő érzés,
- éjszakai lábgörcsök,
- látható seprűvénák vagy visszerek.
Ha ezek a tünetek rendszeresen jelentkeznek, vagy már a mindennapi tevékenységeket is zavarják, ajánlott orvosi kivizsgálás.
A mozgás az egyik leghatékonyabb védelem
A szakértők szerint a vénák egészségének megőrzésében kulcsszerepet játszik a rendszeres mozgás. A séta, a lábujjhegyre emelkedés vagy a boka rendszeres átmozgatása aktiválja a vádli izmait, amelyek természetes „izompumpaként” segítik a vér visszaáramlását a szív felé.
A lábak felpolcolása szintén átmenetileg csökkentheti a vérpangást és enyhítheti a kellemetlen tüneteket.
Bár nincs tudományosan meghatározott, mindenki számára ideális gyakorlatsor, a szakmai ajánlások egyértelműen a rendszeres aktivitást és a hosszan tartó mozdulatlanság kerülését javasolják.
A hosszú ülés és állás egyaránt kockázat
Nem csak az egész napos állómunka jelent problémát. Az irodai munka vagy a hosszú autó- és repülőutak során végzett tartós ülés is fokozza a vénás pangást, különösen akkor, ha a lábak alig mozognak.
Ilyen helyzetekben érdemes:
- óránként felállni és néhány percet sétálni,
- rendszeresen bokakörzéseket és lábmozgató gyakorlatokat végezni,
- pihenéskor felpolcolni a lábakat,
- egészséges testsúlyra törekedni,
- szükség esetén kompressziós harisnyát viselni, különösen hosszú utazások vagy tartós ülő- illetve állómunka esetén.
Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?
A vénás elégtelenség kialakulásának kockázata nagyobb:
- idősebb életkorban,
- családi hajlam esetén,
- túlsúly mellett,
- várandósság alatt vagy után,
- korábbi mélyvénás trombózis után,
- olyan munkakörökben, ahol sokat kell állni vagy ülni.
Mikor lehet szükség további kezelésre?
Az életmódbeli változtatások és a kompressziós harisnya sok esetben jelentősen csökkenthetik a panaszokat, de nem képesek helyreállítani a károsodott vénabillentyűk működését.
Ha a tünetek tartósan fennállnak, romlanak, vagy bőrelváltozások, fekélyek, vérzés vagy visszatérő gyulladás jelentkezik, Doppler-ultrahangos vizsgálat javasolt.
Az eredménytől függően minimálisan invazív beavatkozások vagy – súlyosabb esetekben – műtéti kezelés is szóba kerülhet.
