Tudod, mi a különbség a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő között? Pedig ez a kulcsa annak, hogy kevesebb élelmiszer landoljon a kukában. A fogyaszthatósági idő a szigorúbb dátum, mert azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonsággal elfogyasztható. Rendszerint a friss és a gyorsan romló élelmiszerekre vonatkozik. Ezeknél be kell tartani a tárolási előírásokat és a felbontás utáni fogyasztási utasításokat, nehogy gyomorrontás vagy még komolyabb egészségügyi probléma legyen belőle, hogy romlott ételt ettél.
A minőségmegőrzési idő azonban más, azt jelöli, hogy egy termék meddig őrzi meg a teljes élvezeti értékét. Attól azonban még egy fűszer biztonsággal használható, ha némileg vesztett az aromájából, a kakaópor is bőven jó még, ha egy kicsit már fakóbb a színe, a csokoládé sem okoz gondot, ha szürkés bevonatot kap, és a száraztésztát is nyugodtan kifőzhetjük a minőségmegőrzési idő lejárta után is, ha bontatlan csomagolásban állt. A tartós élelmiszereknek tehát adjunk még egy esélyt a minőségmegőrzési idő után, mielőtt kidobnánk! Persze nagyon fontos, hogy szemre, illatra, állagra rendben lévőnek látjuk és a csomagolásuk bontatlan és ép legyen. Nézd meg a Nébih oldalán, hogy mi mennyi ideig lehet még jó a minőségmegőrzési idő után!
Használd az Auchanokban most a blokk mellé kapott csinos kis „Még jó!” matricát, amivel felcímkézheted azokat a spájzban lapuló élelmiszereket, amiket záros határidőn belül meg kell enned, vagy fel kell használnod. Találj ki valami egészen újat a meglévő alapanyagaidból! Hidd el, egy kis odafigyeléssel „még jó” lehet sok minden!
