A kürtőskalács a magyarok kedvence - tudtad, hogy régen botratekercsnek is hívták?

A kürtőskalácsot már a középkorban is ismerték, azóta pedig a klasszikus székely-magyar verziót jóformán az egész világon szeretik. 2015-től hungarikumként tartjuk nyilván.

Az édes süteményféleségért nemcsak nálunk és Erdélyben, hanem mára már az egész világon rajonganak. Régen jellemzően ünnepekre készítették, most azonban akármikor ehetünk kürtőskalácsot, amikor csak megkívánjuk.

Legenda a kürtőskalácsról

A kürtőskalács a 18. század elején vált népszerűvé a nemesség körében, a század végére pedig már a polgári és a népi konyha kedvelt süteménye lett. Egy monda szerint a tatárok elől a székelyek egy barlangba menekültek, és szalmából készítettek kürtőskalácsot, hogy üldözőiket megtévesszék bőségesnek tűnő tartalékaikkal.

A kürtőskalács elődjére az első utalás egy középkori heidelbergi kéziratban található, de a maihoz hasonló receptet először Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvében találunk, amelynek még nem volt része az édesítés. Az első karamellizált cukormázzal készült kürtőskalácsrecept - akkor még dorongfánk néven - Rézi néni 1876-os szegedi szakácskönyvében jelent meg, aki mandulás cukrot ajánl az ízesítéshez.

A csonka kúp alakú sütemény a nevét a tűzhelyek gőzölgő kürtőjére emlékezettő kinézetéről kapta, de az évszázadok során dorongfánk, botfánk és botratekercs néven is ismerték. A kürtőskalács elnevezés nyomtatásban először Biri néni 1926-os szakácskönyvében jelent meg.

Pörgetnél otthon egy kis kürtőskalácsot? Mutatjuk a recepteket:

Variációk kürtőskalácsra

Számos kürtőskalácsrecept ismert, de a klasszikus, székely-magyar édes kelt tésztáját sütődorongra tekerik úgy, hogy a szélek egybesüljenek, majd kristálycukorba forgatják, és forró vajjal kenegetve parázs fölött addig sütik, amíg a színe aranybarna nem lesz. Ha megsült, akkor a karamellizálódott réteget fahéjjal, kakaóval, mákkal vagy tört dióval kevert cukorban megforgatják.

A hagyományos recept szerint az eredeti kürtőskalácshoz kizárólag cukor, só, tej, vaj, tojás, búzaliszt és élesztő kerülhet. Az utóborításhoz aprított vagy darált diót, mandulát, fahéjport, valamint természetes vaníliaporból készült vaníliás cukrot használnak. A tört dióval történő utóédesítés csak későn, az 1980-as években terjedt el, a kókuszos, és az összes többi íz pedig csak az ezredfordulótól vált népszerűvé.

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek