Paddington minden kétséget kizáróan a legismertebb és legkedveltebb mesemedve Micimackó után, akinek bolondos kalandjai hosszú generációk óta varázsolják el az olvasókat és a nézőket. A kalandor medvebocs figuráját először 1958-ban vetette papírra Michael Bond, de nem tett volna ekkora népszerűségre szert a karakter Peggy Fortnum illusztrátor csudakedves rajzai nélkül. Ugyanitt érdemes megemlékezni a nagyszerű magyar fordításról is, ami Tandori Dezső nevéhez kötődik. Neki is köszönhető, hogy - ha jóval később is, de - itthon is megjelentek a Paddington-regények.
A mindig udvarias és kedves mackó nevét a londoni Paddington vasútállomásról kapta, ahol örökbefogadó családja rátalált a legsötétebb Peruból érkezett bocsra. Paddington kalandjainak kedvességét épp az az igyekvés adja, amellyel próbál beilleszkedni a kissé karót nyelt brit társadalomba. Buzgósága mellett a legfontosabb ismertetőjegye a kék viharkabátja, ütött-kopott bőröndje, a piros kalapja - na meg az azalatt állandó jelleggel meglapuló marmaládés szendvics.
A sűrű, dzsemszerű narancslekvár, azaz marmaládé (az angol marmalade szó után) visszatérő szereplő - nagyjából olyan megkerülhetetlen része Paddingtonnak, mint a méz Micimackónak. Épp ezért kihagyhatatlan volt az elmúlt évtizedben forgatott, nagysikerű Paddington-filmtrilógiából (2014, 2017, 2024), ahol ráadásul elképesztően gusztusosan sikerült megalkotni ezt az amúgy egyszerű finomságot.
Paddington nem rest maga megfőzni kedvenc narancslekvárját
A filmsorozat második részéből megtudhatjuk, hogyan készül pontosan:
Narancslekvárt természetesen mi is készíthetünk házilag, pláne, mert egyáltalán nem bonyolult, az íze pedig utolérhetetlen - aki egyszer kóstolta a házit, soha többet nem fanyalodik rá a bolti verziókra. A pofonegyszerűtől a pepecselősig számtalan receptet találhattok itt a Nosaltyn is. Mi ezúttal Paddington tiszteletére egy szuperül bevált, kicsit technikás, de mindenki számára megugorható marmeládéreceptet hoztunk.
A narancslekvár főzésénél a legfontosabb szempont, amit már az elején figyelembe kell vennünk, hogy kezeletlen héjú naranccsal dolgozunk-e.
Ha nem sikerül ilyet szerezni, attól még készíthetünk lekvárt, viszont ez esetben ne használjuk a recepthez a narancsok héját. Az íze persze így nem lesz olyan intenzív, de legalább nem viszünk be mindenféle vegyszert a szervezetünkbe.
Ha viszont kapunk bio narancsot, akkor mindenképpen használjuk fel a héjakat is! Gyakorlatilag ezzel kell kezdeni a befőzést is: a narancsok héját reszeljük le, vagy vágjuk le zöldséghámozóval, és aprítsuk finomra. A narancsok mellé csempésszünk egy-két szem citromot, hogy kicsit fanyarabb legyen a kész lekvár. Amikor a héjakkal megvagyunk, a narancsok (és citromok) levét kifacsarjuk, a gyümölcshúst leturmixoljuk, az egészet lemérjük, majd feleannyi vízzel együtt összeforraljuk.
Pektin helyett sűrítsük a narancs fehér húsával!
A lekvárt alapból készíthetjük pektinnel (így könnyebb a dolgunk), de ha megspórolnánk a plusz adalékanyagot, akkor a narancs fehér húsát használva is besűríthetjük. Ehhez nincs más tennivalónk, mint 2-3 narancs fehér részét feldarabolni és egy kis anyagba becsomagolni, majd ezzel együtt forralni a narancslevet.
Az előfőzés után jöhet az ízesítés a cukorral, kevés fahéjjal (ahogy azt Paddington is teszi), vaníliával és egy jó csipet sóval. Alacsony lángon főzzük a lekvárt kellően sűrűre, majd kanalazzuk kiforrázott befőttesüvegekbe.
A kész narancslekvárt sokféle módon fogyaszthatjuk, de mindenképpen készítsünk marmaládés szendvicseket is, ahogyan azt Paddington is tenné. A kalap helyett viszont azt javasoljuk, inkább szalvétába csomagolva vigyétek magatokkal!
Marmalade, a legtutibb narancslekvár - a teljes receptet mentsd el kedvenceid közé, vagy küldd tovább valakinek, aki szerinted szívesen elkészítené!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További filmes receptekért kattints ide:
