Süssünk-főzzünk magabiztosan! – Kisokos a konyhai mértékegységek útvesztőjéhez

Míg a főzésnél általában megússzuk, ha nem pontos arányokkal dolgozunk, sütésnél nagyon pórul járhatunk, ha könnyelműen méregetünk. Mivel egyre több külföldi receptet böngészünk az interneten, amelyek adott esetben nem a metrikus rendszer mértékegységeit használják, összeszedtük, mire kell odafigyelni az átváltásoknál.

Közelítsük meg praktikus szempontból a kérdést! Ha mértékegységekről van szó, lapvetően két dolgot mérhetünk: űrmértéket (azaz térfogatot) vagy tömeget (tehát súlyt).

A külföldi receptekben meghatározott mértékegységek igencsak furcsának tűnnek nekünk, magyaroknak

Űrmérték – a mérőpoharak és a mérőkanalak világa

Az amerikai recepteknél ez a standard, ha tetszik, ha nem. Gallon, pint, csésze, evőkanál, teáskanál, folyadékuncia – ezek a leggyakoribb mértékegységek. Jobb híján használhat az ember egy szimpla bögrét is, de a hivatalos "cup" az a mérőpoharat jelenti. Ez már itthon is könnyen beszerezhető, sok helyen árusítanak ilyen poharakat. A mérőpohár mellett a különféle méretű mérőkanalak is fontos kellékek.

Lássuk az amerikai űrmérték átváltásait:

Persze túl egyszerű lenne, ha csupán ennyi lenne az egész. Ugyanis míg az amerikaiaknál 1 mérőpohár kb. 240 ml, addig Nagy-Britanniában, Ausztráliában és például Új-Zélandon egy mérőpohár 284 millilitert tesz ki. Ezért is jobb, ha mérőpoharat használunk, mert így tényleg biztosra mehetünk.

Nem mindegy, mekkora edényeket használunk!

Száraz hozzávalók – nem mindegy, hogy lisztről vagy mézről beszélünk

Az űrmérték alapú mérés részben azért is tud pontatlan eredményt hozni, mert a körülményektől függően eltérhet az alapanyagok sűrűsége. Itt nem csak a száraz és folyékony alapanyagokra gondolunk, hanem arra is, hogy egy mérőpohárnyi liszt simán nyomhat többet, ha előtte a mérőkanalunkkal módszeresen lenyomkodjuk, ezáltal sűrítjük a „lisztrészecskéket”. A tanulság? Olvassuk el a receptünket, és ügyeljünk arra, hogyan mérjük a száraz alapanyagokat, hogy elkerüljük a pontatlanságot!

Íme pár példa arra, hogy mennyire nem mindegy, mit is mérünk:

Tömegmérték: a számunkra otthonos terep

A tömegmérték nem szorul magyarázatra, mert nálunk ez az őshonos módszer. Kulturális háttértől függően nem biztos, hogy mindenki egyetért velünk, de én is személy szerint ezt preferálom, mert sokkal kiszámíthatóbb és pontosabb, ráadásul nincs szükségünk különféle mérőedényekre és -kanalakra, csak egy jó digitális mérlegre.

Csak ne felejtsük el letárazni, ha rárakunk egy edényt!

Uncia és folyadékuncia: mi a különbség?

Gyakran találkozhatunk ezekkel is, szóval röviden tegyünk különbséget közöttük. Bármennyi hasonló is a nevük, két különböző mértéket takarnak. Az uncia ugyanis tömegmérték (főleg szárazanyagok mérésére), a folyadékuncia pedig űrmérték (mint beszédes neve mutatja, folyadékok mérésére). Alapvetően nagyjából hasonló tömeget takarnak, azonban a folyadékuncia kicsit többet nyom a folyadékok sűrűsége miatt.

Reméljük, hogy a fentiek segítenek a külföldi receptek kibogarászásában!

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Ezek a konyhai praktikák is érdekelhetnek:

Forrásaink voltak. , Címlap

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek