Ketreces, mélyalmos vagy szabadtartású - melyik tojást választod? SZAVAZZ!

A tojás az egyik legkedveltebb alapanyagunk a konyhában. Használható egy puha piskóta sütésénél, egy reggeli omletthez vagy a nokedli készítésénél. A KSH adatai szerint tavaly a fejenkénti tojásfogyasztás 238 darab volt. Sok fogy tehát belőle, még akkor is, ha néha emelik az árát. 

Ketreces, mélyalmos vagy szabadtartású?

A magyarországi boltokban a mélyalmos tojás a legelterjedtebb. Ennek oka, hogy vásárlók és az áruházláncok részéről is nagyobb rá az igény, mint a ketreces tojásra. Sőt, a magyar áruházláncok 2025-ig azt szeretnék elérni, ha a ketreces tyúkoktól származó tojás teljesen eltűnne a boltokból. Ennek a tervnek a Tojásszövetség nem örül, és tárgyalásokra törekszik az áruházláncokkal. Szerintük az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Hogy világosabb kép alakulhasson ki bennünk, nézzük meg, mit is jelentenek a különböző tartási módok:

• ketreces: a nagyüzemi ketreces tartás egy arra kifejlesztett rendszer, amelyben a tyúkok összezárt elemek között (minimálisan 750 négyzetcentiméter) élnek, rendszerint egymás fölött elhelyezve. A gazdának gondoskodnia kell a megfelelő körülmények megteremtéséről. 

• mélyalmos: a tyúkok zárt térben élnek, de nem korlátozottak a mozgásban – szabadon mozoghatnak azon belül – almozott kaparótér áll a rendelkezésükre. Négyzetméterenként 9 tyúkot lehet így elhelyezni. A tyúk kapirgálhat, porfürdőzhet, és tojófészekben tojja le a tojásait.

• szabadtartású: a tyúkok napközben a szabadban mozoghatnak és a szabadtéri kifutójukat nagyrészt növényzetnek kell borítania, így körülbelül a szükségleteik szerint élhetnek.

• ökológiai: Ebből a fajtából van a legkevesebb. Az tyúkok jellemzően nagy területen élnek. Kiemelt feltétel az ökológiai táplálék és az életterük, vagyis fontos, hogy a kifutó is ökológiai terület legyen mivel ez is fontos táplálékforrás.

A belföldi tojásigény 52 százalékát a nagyüzemi termelés (ketreces, mélyalmos), 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import. A boltban vásárolt tojás jelölését érdemes figyelni, mert sok minden kiderül belőle:

Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy olvasóink honnan és milyen szempontok alapján szerzik be a tojást. Érdekes válaszokat kaptunk tőlük arról is, hogy melyik típust miért választják:

• Edit: A kétgyermekes anyuka a szabadtartású tyúk tojására esküszik, mivel azok szerinte minden tápanyagot, zöldet megkapnak, mint a régi szép időkben. Éppen ezért legtöbbször rokonoktól, ismerősöktől szerzi be a tojást. Ha a boltban kénytelen vásárolni, akkor figyel, és a mélyalmosat veszi le a polcról. „Ketreceset soha nem vennék, szerintem állatkínzás, ha úgy tartják őket! Nekem az a tapasztalatom, hogy az így tartott tyúkok tojása rosszabb minőségű, folyósabb például a tojás fehérjéje is” – mondja a kétgyermekes anyuka, aki naponta fogyaszt tojást.
• Valéria:  „Nem támogatom az állatkínzást, és nekem büdös a ketreces tojás” – magyarázza nekünk a 40-es éveiben járó hölgy, aki a legtöbbször bio, mélyalmos tojást vásárol a boltokban.
• Nikolett: A fiatal nő általában boltban veszi a tojást, és mindig megnézi, hogy milyen típusút vásárol. „A boltban általában a mélyalmos biotojást választom. Szerintem az emberek nem feltétlenül minőségi, hanem lelkiismereti okokból vásárolnak szabadtartásból származó tojást. Az én lelkemnek is jobb, ha szabadtartásút tudok venni.”
• Anikó:  „Nem szoktam nézni, hogy a bolti honnan származik. Nekem a tojás az tojás, akár rántottába, akár süteménybe veszem. Viszont az egyértelmű, hogy a házi a legjobb. Annak a színe is szebb” – mondja a kétgyermekes fiatal anyuka.
• Gabi: „Régebben nem néztem, hogy honnan, milyen gazdaságból származik a tojás, de amióta tájékozódtam, hogy a mélyalmos tojások valójában azt jelentik, h a tyúkokat egymás hegyén-hátán, embertelen körülmények között tartják, azóta csak a szabadtartású vagy házi tojást veszem” – magyarázza a fiatal hölgy, aki boltban már szinte egyáltalán nem vásárol tojást.

A Tojásszövetség álláspontja szerint, bár egyre népszerűbb a régi szép időket idéző szabadtartású tyúktartás, de nem szabad arról elfeledkezni, hogy a Föld lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, ezért képtelenség akkora területet biztosítani, hogy az elegendő legyen a tojásfogyasztók és az ipar megfelelő kiszolgálására. 

Fehér vagy barna héjú?

A vásárlók a boltokban szinte kizárólag csak barna héjú tojásokból vásárolnak pedig a fehér héjúakkal sincs semmilyen probléma. Tegyük hozzá, hogy az áruházláncok is törekednek arra, hogy csak barna héjú tojás legyen a polcokon. Pedig a két típus között semmilyen különbség sincs tartalom, íz vagy állag tekintetében. A történet csak annyi, hogy a fehér héjú tojást fehér tollú tyúk, a barna héjút pedig barna tollú tyúk tojja. 

Az általunk megkérdezett vásárlók is tisztában voltak ezzel. Egyikük sem mondta azt, hogy nem vásárolná meg azt a tojást, amelyiknek fehér a héja.

A méret a lényeg, nem az ár

Azt gondolhatnánk, hogy a vásárlók az alapján vásárolnak tojást, hogy az mennyibe kerül. Az esetek többségében valószínűleg még így is van, de az általunk megkérdezett vásárlók inkább a tojás méretét helyezik előtérbe a vásárlásnál. „Általában L-es tojást vásárolok, mert az M-es méretű tojás szerintem kicsi. Azt akkor sem veszem meg, ha olcsóbb” - mondja nekünk Anikó, aki szerint a főzéshez egyértelműen az L-es tojás a megfelelő.

„Nálam változó, hogy milyen méretet veszek, attól függ, milyen ételt készítek, mennyire van szükségem éppen a tojásra. A házi tojás általában pont megfelelő méretű” – jegyzi meg Gabi. Hasonló állásponton van Edit is, aki szerint a házi tojás nem csak nagyobb, de a héja is keményebb, mint a bolti változatoknak. 

Receptajánló:

Nikolettnél és Gabinál egy másik szempont is szerepet játszik, ha tojást vásárolnak: az, hogy mennyire él boldogan egy tyúk.

„Hajlandó vagyok akár többet is fizetni a tojásért, ha biztosra tudom, hogy olyan tyúk tojta, akinek jó élete volt”

- magyarázza Nikolett. Gabi is úgy véli, hogy az a tojás a legjobb, amelyiket boldog tyúk tojta, olyanokat pedig általában csak vidéki házaknál találni, ahol tényleg szabadon kapirgálhatnak az állatok, és egész máshogy etetik őket, mint mondjuk a nagyobb gazdaságokban.

A Tojásszövetség álláspontja szerint ugyanakkor általános tévhit, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és annak táplálkozási értékét. Októberben kiadott közleményükben megjegyzik, hogy a tojás minőségére a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja.

Ha vásárlók és a szakmai szervezet álláspontjait nézzük, nehéz megmondani, hogy melyik tojás a jó választás. Egyre többen vásárolnak lelkiismereti okokból szabadtartású tojást, vagy éppen ezen okok miatt hagynak fel a fogyasztásával. Mások azt nézik, hogy milyen a tojás minősége, ami legfőképp azon múlik, hogy mivel etetik a tyúkokat. A felelős választás a fogyasztók kezében van!

Ezeket olvastad már?

A multik miatt drágulhat óriásit ez az alapélelmiszerünk