Korábban már írtam arról, hogy az EU-ban kapható és az ide behozott zöldségek és gyümölcsök milyen nagy arányban tartalmaznak növényvédő szereket: a Pesticide Action Network (Növényvédőszer Akciós Hálózat, Pan-Europe) az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) adatai alapján bemutatta, hogy 31 százalékukban legalább egyféle szermaradvány található, ami azt jelenti, hogy a kontinensen három elfogyasztott zöldség vagy gyümölcs közül legalább egy többféle szermaradványt tartalmaz. Előfordul, hogy az egyes növényvédők mennyisége külön-külön nem éri el a szabályozásban foglalt kritikus mennyiséget, összeadódva viszont jóval több szermaradvány jut a szervezetedbe, ha ilyen élelmiszert fogyasztasz. Ezeknek a szereknek pedig káros következményei lehetnek az egészségedre nézve.
"A megvizsgált élelmiszerek három százalékában több mint ötféle szert találtak" - mondta el Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a Greenpeace Magyarország munkatársa. "A legnagyobb baj az, hogy nincs arra szabályozás, összesen mennyi különböző szer kerülhet bele az élelmiszerekbe, ráadásul a különféle növényvédő szerek, például és rovarirtók és gombaölők felerősíthetik egymás hatását."
Az EFSA kutatása szerint a legrosszabb helyzet az egres, a komló, a grapefruit, a ribizli, a szeder, a szőlő, a málna és az eper piacán van, ezekben rendszeresen találnak egynél több növényvédő szermaradványt. Itthon Simon Gergely szerint a legnagyobb baj a szőlővel van, de a többi, fent felsorolt gyümölcs sem tartozik a legtisztábbak közé. A citrusfélékkel pedig az a különösen nagy probléma, hogy többüknek a héját is fogyasztjuk, amelyben rengeteg a szermaradvány. "Ráadásul az éttermekben is felhasználhatják őket, az alkohol pedig még jobban kioldja ezeket a szereket a héjból, bár elvben csak kezeletlen citrushéj használható fel" mondta Gergely.
A zöldségek terén a paprikával, a paradicsommal, a rukkolával és a fejes salátával van nagyobb baj, ezeket nem ajánlott nagyobb mennyiségben fogyasztani. Az EFSA 2017-es kiadványa szerint a brokkoli sem a legtisztább, és a héj nélküli borsóval is érdemes vigyázni. A haszonnövények és gabonafélék közül a köles, a repce és a napraforgó kifejezetten szennyezett. Utóbbiak közül bár rengeteget fogyasztanak a haszonállatok is, a jó hír, hogy az ilyen növényeket evő állatok húsa már nem káros ránk nézve.
Mit lehet tenni?
"Bioélelmiszereket kell vásárolni" - mondta Gergely. "Ezeket nagyon komolyan ellenőrzik, és bár néha egy-egy termesztő fennakad a rostán, elmondható, hogy a ökológiai gazdálkodásból származó bioélelmiszerek biztonságosak, és ellenőrzött körülmények közül kerülnek ki. A gazdák nagyon vigyáznak arra, hogy minél tisztábban termesszenek, hiszen nem érdekük, ha elterjed róluk, mégsem biozöldséget és -gyümölcsöt árulnak."
Az ökológiai gazdálkodást végző farmokon ráadásul sokkal környezetbarátabb módszereket alkalmaznak, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Ez pedig, annak fényében, hogy rengeteg szakember hamarosan a jelenlegi mezőgazdaság összeomlását jósolja a termékeny földterület csökkenése és az időjárás változása miatt, nem is olyan elhanyagolható szempont.
Ezeket olvastad már?
Tényleg jobban járunk, ha biotermékeket vásárolunk?
Több mérget eszünk meg, mint amennyit gondolunk, hiszen az EU-szabályozás sokkal megengedőbb a növényvédő és rovarirtó szerek használatával, mint kellene.
Stuth-Nagy Niki
Csökkentenéd a szénhidrátfogyasztásod? 7 tipp, hogy tényleg jól csináld!
Úgy döntöttél, hogy a szénhidrátok csökkentésével vágsz bele a tavaszi megújulásba? Ezzel a 7 tippel segítünk neked.
Gyányi Ditta dietetikus
Rossz hír a diétázóknak: hamarabb halhatnak meg, akik kevés szénhidrátot...
Azt mindannyian tudjuk, hogy a túl sok szénhidrát nem tesz jót az egészségünknek, de most már az is kiderült, hogy a túl kevés se jó.
Bodon Judit dietetikus
Lekattannál a cukorról? Megmondjuk hogy csináld!
A cukor valóban függőséget okozhat, ezért sokaknak nehéz "lejönni róla". Erős akarattal és néhány hétköznapi lépéssel azonban bátran elindulhatunk az úton!
Bodon Judit dietetikus
