A kerti gyep csak akkor marad üde zöld és egészséges, ha elegendő gondot fordítunk az ápolására; nyírására, öntözésére, tápanyag-utánpótlására és gyommentesen tartására.Júniustól a gyepfenntartás is intenzívebbé válik. Ha jó az idő, a fű is gyorsabban nő, Különösen akkor, ha öntözik. Kevésbé közismert tény, hogy megfelelő tápanyag-utánpótlással és vízgazdálkodással lassítható a fű növekedése. Nyáron változtatni kell a gyepműtrágya összetételén. Az eddigi nitrogéndús változatokat káliumdús gyepműtrágyára kell cserélni, ami segíti átvészelni a száraz, meleg, aszályos periódusokat. A nitrogénben szegény, de káliumban, foszforban és mikroelemekben gazdag műtrágyával ellátott gyep kevesebb vizet igényel. A műtrágyaszórást mindig nyírás után és öntözés előtt végezzük a műtrágya hatástartamához igazodó rendszerességgel.
Az öntözéssel is szabályozhatjuk a fű növekedését. Ritkán, de nagy vízadagokkal öntözzünk. Ne csak a felső néhány centimétert nedvesítsük át, hanem az alsó 15-20 centiméterre, a gyökerekhez is juttassunk elegendő nedvességet, a felszínt pedig inkább tartsuk szárazabban. (Kivételt képez a frissen vetett fű, ahol a gyökerek még a talajfelszínen vannak.) Ezzel a módszerrel megakadályozzuk a meleg- és párakedvelő gombák, algák felszaporodását, és a gyommagvaknak is kedvezőtlen környezetet biztosítunk a keléshez. Az első meleg napokon még nem kell azonnal öntözni. Az enyhe szárazon tartás dúsabb gyökérrendszer kifejlődését serkenti. Öntözni akkor kell, ha a lábnyomunk meglátszik a gyepfelületen, mert a főszálak akkor már lankadnak. Laza talajon egy-egy öntözés alkalmával 10-20 mm, kötött, agyagos talajon 30-40 mm vízmennyiségre van szükség négyzetméterenként. Körülbelül 5-6 naponként öntözzünk. A kiöntözött mennyiség ellenőrzése céljára helyezzünk ki csapadékmérő edényt a gyepre.
Ne ijedjünk meg: a gyepöntözés a szórófejek teljesítményétől függően több óráig is eltarthat. A gyepet az esti vagy a kora reggeli órákban öntözzük. Ekkor a legkisebb a párolgási veszteség és a levélperzselődés veszélye is. Ha automata öntözőrendszerünk van, a legjobb, ha a hajnali órákra időzítjük az öntözést. Így nem zavarja a napi tevékenységet, reggelre fel is szárad.
Mindig éles pengéjű fűnyíróval nyírjuk a gyepet. A tompa kés szaggatja a fűszálakat, aminek így a végei száradnak, sárgulnak, és nagy felületen nem túl szép látványt nyújtanak. A nyírás során nagy melegben emeljük meg a tarlómagasságot 7-8 centiméterre. Így a fűszálak saját magukat árnyékolják, kedvezőbb mikroklíma alakul ki közöttük. A nyírásnál az úgynevezett „egyharmados szabály” szerint járjunk el, azaz egy-egy nyírás alkalmával a fűszálak hosszának csupán az egyharmadát távolítsuk el. A túl rövidre vágott gyep aszályban kikophat, teret engedve a gyomoknak.
Hasonló következményei lehetnek a hosszúra nőtt fűszálak tarra vágásának is. Minden második-harmadik fűnyíráskor hagyjuk rajt az 1 centiméternél rövidebb nyesedékmulcsot a füvön, ami nedvességet és szerves anyagot pótol a fűnek, csökkenti a talaj párolgási veszteségét. Ha hosszabb időre magára hagytuk a gyepet, ne nyírjuk azonnal rövidre, hanem fokozatosan csökkentsük a tarlómagasságot. Minden fűnyírás után alaposan öntözzük be a területet.
Előfordul, hogy a gyepben felüti a fejét a moha vagy a gyom. A mohásodás oka a levegőtlen, savanyú, tartósan árnyékolt, rossz vízelvezetésű, kötött talaj. Első lépésként ezeken a körülményeken kell változtatni. A mohairtó szerek csak időleges megoldást adnak. Ha hosszú ideig nem tudunk megszabadulnia mohától, válasszunk más megoldást a kritikus területen a talajtakarásra (beton, deszkapadló, talajtakaró évelők). A gyepben előforduló kétszikű gyomokkal szemben egyrészt a megfelelő fenntartással (az előzőekben említett helyes öntözéssel, nyírással és tápanyag-utánpótlással), valamint a gyepben alkalmazható kétszikű irtó szerekkel (Substral 2in1, Gyom Stop, Keroland, Calcurea G) vehetjük fel a harcot.
