Ugye ismerős, hogy a nagymamák szerint a legfinomabb a csirke nyaka és a háta, és ők azt nagyon szeretik. Pedig gyerekként még a melle, a combja volt a kedvencük. Vajon mitől változik ennyit a nagyik ízlése?
A nagymamák és az anyukák persze tudják azonnal a választ. Mert igaz ugyan, hogy a csontok közelében szaftosabb, ízletesebb a hús, de az az érzésem, nem csak, illetve főleg nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy az anyák és a nagymamák a legjobb falatokat a kicsiknek szánják. Mindez csak úgy mellesleg jutott eszembe, a húsgolyóbisok kapcsán. Mi történik ugyanis, amikor mi, nagymamák, hozzájutunk egy-egy szép háztáji tyúkhoz, csirkéhez? Azonnal arra gondolunk, milyen finomat főzünk unokáinknak belőle! Persze jut a többieknek is, de nem ők az elsők a sorban. Ha pedig még csak olyan aprócskák az unokák, hogy falatnyi húsnál többet nem fogyasztanak el egy étkezésre, akkor kezdődhet a húsbatyuk-húsgolyók spájzolása. Akarom mondani, mélyhűtött tárolása.
Még több bébiétel-receptért kattints ide! >>
Többféle metódus létezik. Az alapváltozat: nyersen vagy főve fagyasztjuk. Az utóbbiból ismert a natúr vagy a fűszerezett verzió. A mini adagok csomagolási módja is eltérhet. Van, aki a jégkockatartóra esküszik, más a fólia vagy a nejlonzacskó (méretre vágva) híve.
Bevallom, én a nyersen tárolók táborán belül a fóliás-nejlonosok közé tartozom. A legfontosabb ugyanis, hogy minél kevesebb levegő maradjon egy-egy csomagban. A szükséges méretre darabolom a fóliát és szorosan betekerem, kis batyukat készítek. Megmosni sem szükséges, mert a vízből még több jégkristály képződik, ami roncsolja a hús szövetét (a főtt húsban is több víz marad, emiatt sem főzöm fagyasztás előtt). Elegendő felhasználás előtt megmosni – különösen, ha mi bontottuk fel a csirkét.
A hús ugyanis, ha levegővel érintkezik (a jégkockatartó például nem zár légmentesen, és mindig ki kell nyitni, ha kiveszünk egy adagot) száraz, íztelen lesz. Többnyire úgyis zöldséggel kapják a gyerekek, amit főleg frissen készítünk, nem gond hozzá dobni egy gombócnyi húst és együtt megfőzni. A hozzá passzoló fűszerekkel pedig ízesíteni – mert már kicsi korban lehet és fontos is a különféle ízekhez hozzászoktatni a gyerekeket, így lesznek nyitottak az újdonságokra. A zöldfűszerek erre kiválóak (borsikafű például bors helyett, de zsálya, rozmaring, bazsalikom is bevethető).
Mit mondhatnék végezetül, ha csak azt nem, én is nagyon megszerettem a csontokról a húst lecsipegetni. Az unokáimnak pedig, úgy tűnik, jól szolgáltak a batyuk – vándorútjukon már megérkeztek az ízek birodalmába.
Mari nagyi
